Sztrádaépítésre fogja a kátyúkat a GKM

Évente több száz élet megmentés tűzi ki célul a gazdasági tárca közlekedésfejlesztési stratégiája, amely szerint a szabálykerülés népbetegség. Egyes útszakaszok csak a KRESZ-ben előírt sebességhatárok csökkentése mellett lennének alkalmasak a használatra, biztonságossá tételükre azonban nincsenek meg a források - ismeri el a dokumentum. Az autópályaépítési láz miatt pedig egyéb, kevésbé látványos, de alapvető fontosságú közlekedésfejlesztési programokra nem jut pénz - olvasható a gazdasági minisztérium tervezetében.

Magyarországon a vasúti áruszállítás egyelőre még nagyobb arányt képvisel, mint a nyugati uniós országokban. A közúti szállítás csak externális költségei (vagyis máshol jelentkező, például egészségügyi) nélkül olcsóbb, mint a vasút, ráadásul torlódásokat, úthibákat okoz, ezért a stratégia szerint szükséges lenne ezt a magasabb arányt megőrizni. A jelen tendenciák ezzel éppen ellentétesek, vagyis egyre nagyobb részben teherautók, kamionok bonyolítják a teherforgalmat. A vasúti teherszállítás piacnyitása és privatizálása, valamint a közúti útdíjrendszer bevezetése lassíthatja ezt, de emellett szükséges lenne a jelentős tranzitvonalakon a vasút fejlesztésére is - a gazdaságtalan vonalak felszámolása mellett.

A magyar vasúti hálózat sűrűsége meghaladja az Európai Unió 15 fejlettebb államának átlagát is, de annak állapota leromlott, a géppark pedig kiöregedőben. Az ország jó földrajzi helyzete, és a kiváló szakembergárda miatt viszont van esély a kitörésre, de ehhez a magántőke bevonásával komolyabb fejlesztésekre lenne szükség nemcsak a vasút, de a logisztikai csomópontok és a közúttal, vízi úttal való kapcsolódások tekintetében is. A vízi szállítás nagyságrendileg elhanyagolható, itt is további fejlesztésekre lenne szükség, például kikötők építésére, hiszen a Duna mégiscsak Európa legjelentősebb belső vízi útvonalához tartozik.

Aszfalt és vas

A szöveg talán legérdekesebb része az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó stratégia, bár ez a fejezet bevezetőjére nem vonatkozik: "Küldetésünk olyan inftrastruktúra-hálózat kialakítása, amely a hazai gazdaság versenyképességét erősíti, a térségi elérhetőség javulását, továbbá a városi és elővárosi közlekedés fejlődését egyaránt szolgálja, a fenntarthatóság feltételeinek megteremtését elősegítve."

A magyar közlekedési hálózat ellentmondásos jellegét jól érzékelteti az anyag azáltal, hogy a nagyvárosok problémáit a nálunk fejlettebb országokéhoz hasonlítja, míg a perifériális területeken gyakorlatilag fél évszázados elmaradásról beszél. Az eléggé közismert, hogy az ország Budapest-centrikussága miatt hiányoznak a keresztirányú kapcsolódások a nagyobb városok között, de azt már kevesebben tudják, hogy a közutakat hamarosan (2008 végére) a 11,5 tonnánál nehezebb teherautók számára is használhatóvá kell tenni (jelenleg 10 tonnára vannak hitelesítve). Az EU-s források mellett erre a célra jó lenne egy útalap létrehozása - fogalmaz a dokumentum. Ebbe az alapba az egyre több úton fizetendő útdíjon kívül bírságok is folyhatnának, így a munkálatokra több forrás állna rendelkezésre.

Az infrastrukturális fejlesztéseket veszélyeztető tényezők között a stratégia a fent már említett állami forráshiány mellett a projektek előkészítetlenségével és érdekes módon a globális felmelegedéssel is számol. Emellett döbbenetes őszinteséggel szól az esetleges lobbi érdekek közérdeket elnyomó erejéről, és arról a veszélyről is, amit az erőltetett sztrádaépítés jelent: "Az erőltetett gyorsforgalmi fejlesztések forráselvonó hatása következtében elmarad a meglevő úthálózat karbantartása."

Fotó: Izsák Dániel

Fejlesztések 2020-ig

A legnagyobb kételyek a versenyképességi célzatú hálózatfejlesztések konkrét tervei kapcsán éledhetnek az emberben. A gazdasági tárca szerint az előttünk álló 13 év alatt teljesen kiépülhet a gyorsforgalmi úthálózat a legfontosabb vonalakon, sor kerülhet az M0-ás körgyűrű befejezésére, új Duna-hidak épülnek, a nemzetközi vasúti folyosók részét képező magyarországi szakaszokon pedig 160 kilométer/órás sebességgel is utazhatunk majd. Ezen kívül repülőtér- és kikötőfejlesztés szerepel a tervekben és a bicikliutak hálózata is tovább bővülne; legjobban azonban talán annak szurkolhatunk, hogy a vasúti törzshálózaton a szolgáltatási színvonal az EU 15-ök átlagára emelkedjen.