Az idei év eddig kegyes a változó kamatozású, svájci frank alapú hitelek felvevőihez, a hirtelen lezajlott 2007. évi árfolyam-korrekciók mégis óvatosságra intenek - vélik a CIB Bank elemzői, akik legfrissebb elemzésükben arra hívják fel a figyelmet, hogy a svájci jegybank már hosszú ideje az árfolyam korrekciójának rémével próbálja elijeszteni a frankban előszeretettel eladósodó piaci szereplőket, de ez mindeddig hatástalan maradt.
A CIB elemzői szerint annyi mindenesetre biztosnak látszik, hogy a kamatemelési ciklus még nem ért véget Svájcban. Márpedig ez azt jelentheti, hogy a jövőben csökken a frank alapú hitelek kamatelőnye az euróban elszámoltakkal szemben. Az Európai Központi Bank (ECB) ugyanis szeptemberben már változatlan szinten hagyta az alapkamatát, és a közeljövőben sem várható emelés. A svájci kamat egyébként az esetleges szeptemberi emelés után is a világ második legalacsonyabb kamata marad (legalacsonyabb a japán; egyes magyar bankok kínálnak is jen alapú hitelkonstrukciókat), bőven van tehát mozgástere a helyi jegybanknak a szigorításra.
A 3 hónapos svájci frank libor-kamat célsávja
Módosítás | Célsáv (százalék) |
| |
2001.03.22 | 2,75-3,75 |
2001.09.17 | 2,25-3,25 |
2001.09.24 | 1,75-2,75 |
2001.12.07 | 1,25-2,25 |
2002.05.02 | 0,75-1,75 |
2002.07.26 | 0,25-1,25 |
2003.03.06 | 0,00-0,75 |
2004.06.17 | 0,00-1,00 |
2004.09.16 | 0,25-1,25 |
2005.12.15 | 0,50-1,50 |
2006.03.16 | 0,75-1,75 |
2006.06.15 | 1,00-2,00 |
2006.09.14 | 1,25-2,25 |
2006.12.14 | 1,50-2,50 |
2007.03.15 | 1,75-2,75 |
Forrás: Svájci Nemzeti Bank
A svájci frank kamatszintjét az Amerikai Egyesült Államokat 2001 szeptemberében ért terrortámadás mozdította ki nyugalmi helyzetéből. Akkor ugyanis sokan svájci frankba menekítették pénzüket, ami a frank árfolyamának olyan erős emelkedését okozta, amit a helvét jegybank döntéshozói már veszélyesnek ítéltek az ország gazdaságára nézve. Ezért a terrortámadás után rövid idő alatt 2,5 százalékkal mérsékelték az alapkamatot, hogy megállítsák a frank drágulását.
Inkább a fundamentumok erősítsék az árfolyamot
Az utóbbi években viszont a tőke visszaáramlik dollárba és euróba, ami lehetővé tette, hogy a döntéshozók lassan, folyamatosan, általában évi kétszer 0,25 százalékkal növeljék a jegybanki alapkamatot. Ez a folyamat a következő két évben várhatóan 2,5-3,0 százalékos kamatszintnél fejeződik be.
Fokozottan érvényesül a kamatemelkedés hiteldrágító hatása, ha az a deviza árfolyamának növekedésével jár együtt. Ennek a veszélye meg is van, hiszen a helyi jegybank (SNB) inkább örülne a fundamentumokat jobban tükröző erősebb árfolyamnak - áll a CIB elemzésében. Ezzel ugyanis enyhülnének a makrogazdaságot érő torzító hatások. A svájci jegybank elnöke egyébként korábbi nyilatkozatában azt mondta: "még akkor is szükséges lesz atovábbi szigorításra (vagyis kamatemelésre), ha az importárak emelkedése nemszivárog át a fogyasztói árakba, hiszen szinte teljes a foglalkoztatottság, és aggasztó a frank gyengélkedése".
Forrás:CIB Bank
A pénzpiacokon kialakult idei válság egyébként az elmúlt időszakban a frank árfolyamát sem hagyta érintetlenül. A válság kezdetekor intenzív erősödésbe kezdett a svájci valuta. Ez azonban nem volt jelentős mértékű, hiszen az 1,6239-es helyi minimum euró/frank árfolyamnál 2006 decembere előtt sokszor állt a frank erősebb szinten. Ráadásul az átmeneti erősödés után a frank visszaugrott az utóbbi hónapokban megszokott 1,6400-1,6500-ös sávba, nagyrészt korrigálva az augusztus eleji emelkedését .
A hullámvasút ezek után ismét hirtelen irányt váltott, a frank szeptember 10-re 1,6350-re erősödött, ami azt mutatta, hogy a világgazdasági turbulenciák a svájci fizetőeszköz árfolyamát a szokásosnál volatilisabbá tették. A frank árfolyamára hatott egyrészt a biztonságos valutákba való átvándorlás, valamint a piaci várakozások változásai a csütörtöki kamatdöntéssel kapcsolatban.