A díj azt a munkájukat ismeri el, amellyel - az indoklás szerint - "lefektették a mechanizmus-tervezés elméletének alapjait". A három kutató azt vizsgálta, miként lehet optimális mechanizmust találni bizonyos célok, például a társadalmi jólét vagy magánprofit elérésére.
A Hurwicz által megalapozott, majd Maskin és Myerson által továbbfejlesztett elmélet alapján közgaszdászok, kormányok és üzletemberek "megkülönböztethetik azokat a körülményeket, amelyek között a piacok jól működnek, azoktól a körülményektől, amelyek között nem működnek jól.
Az elmélet nagyban növelte ilyen helyzetekben az optimális erőforrás-elhelyezés (allokáció) mechanizmusának megértését, segít hatékony kereskedelmi mechanizmusok, szabályozási módszerek vagy szavazási eljárások meghatározásában. Manapság a mechanizmustervezési elmélet központi szerepet játszik a gazdaság és a politikatudomány számos területén", olvasható a Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklásában.
A közgazdasági Nobel-díjra idén a szervezetelmélet, az érdekérvényesítés és az árveréselmélet területén működő tudósokat tartották a legesélyesebbeknek, köztük egy Neumann János Díjas közgazdászt.
Annak ellenére, hogy a jelöltek személye titkos, a díjat övező érdeklődés hatására a legvalószínűbb befutóknak tartott jelöltek esélyeiről azért lehetett információkat szerezni. Ebben a kategóriában csak 1969-óta osztanak díjakat. Az eddigi összesen 58 (olykor megosztott) díjazott közül 44 amerikai volt, köztük az egyetlen magyar származású közgazdasági Nobel-díjas, John C. Harsanyi, aki 1994-ben kapta az elismerést a játékelmélet területén kidolgozott elemzésekért, két kollégájával megosztva.
[origo]/MTI