Munka vagy tanulás várhat a fogyatékkal élőkre

A rehabilitációs járadék január elsejei bevezetésével jelentősen átalakul a megváltozott munkaképességű dolgozókkal kapcsolatos ellátórendszer. A változás lényege abban áll, hogy az akítv korú járadékosok foglalkoztatását minden lehetséges állami eszközzel elő kell segíteni.

Az új ellátás megállapításának a rehabilitálhatóság lesz az egyik alapfeltétele. A rehabilitációs járadék azoknak az 50-79 százalékos egészségkárosodást elszenvedett személyeknek jár majd, akik rehabilitáció nélkül további foglalkoztatásra nem alkalmasak. Rokkantsági nyugdíjra viszont kizárólag azok az aktív korúak szerezhetnek jogosultságot, akik teljes értékű munkavégzésre foglalkoztatási rehabilitációval sem tehetők képessé. Tehát ha az igénylő a szakértő vizsgálat megállapításai szerint nem rehabilitálható, akkor azonnal rokkantsági nyugdíjat kell a részére megállapítani.

Október elején készítette el a komplex rehabilitációval kapcsolatos szakmai előterjesztést a Szociális és Családügyi Minisztérium (SzCsM). A kormányzati elfogadásra váró tervezet szerint a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) az úgynevezett komplex minősítés keretében ad majd szakvéleményt. Ugyanebben az eljárásban határozzák meg az egészségkárosodás mértékét is. A jövőben a hangsúly alapvetően megmaradt és fejleszthető képességekre épülő rehabilitáció megteremtésére és az egészségkárosodást szenvedettek munkaerő-piaci visszavezetésére helyeződik.

Szakértők jelölik ki a konkrét munkakört, szakmát

A rehabilitáció orvosi, foglalkozási, szociális, képzési és az egyéb tevékenységek összetett rendszereként fogható fel, amelynek az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása az alapvető célja. A rehabilitációs folyamatnak két fő iránya van. Elsőként meg kell kísérelni az érintett személyt alkalmassá tenni az aktuális, illetve az egészségkárosodása előtti, vagy a meglévő képzettségének megfelelő munkakörben történő foglalkoztatásra. Amennyiben lehetőség nyílik erre, úgy az ORSZI szakértői bizottsága köteles a számításba vehető munkakört, illetve munkaköröket a szakvéleményében konkrétan megjelölni.

Ellenkező esetben a rehabilitációra szoruló személy átképzéséről kell dönteni. Ilyenkor olyan új szakmát kell kiválasztani, amelyben egészségkárosodása jellegéből következően alkalmas, vagy alkalmassá tehető a foglalkoztatásra. Átképzés esetén is szóba jöhet több foglalkozás, illetve foglalkozási alcsoport is.

Rehabilitációs szolgáltatások

A rehabilitáció fent részletezett, két fő irányának a függvényében állapítja meg a szakértői bizottság az érintett foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségleteit, és nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy melyek azok a szükségletek, amelyek hiányában az érintett személy rehabilitációja várhatóan nem valósítható meg sikeresen (alapvető rehabilitációs szükségletek). Az SzCsM szakmai előterjesztése szerint például egy hajléktalan személy számára az átmeneti szállás biztosítása alapvető szükséglet, míg a családjával való kapcsolat helyreállítására irányuló tanácsadás sokat segíthet, de nem feltétele a rehabilitációnak.

A rehabilitáció folyamata orvosi, szociális és foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatásokból, átképzésből, valamint a rehabilitációs járadékban részesülő számára, illetve az őt foglalkoztató munkaadó számára nyújtható támogatásokból épül fel.

Foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások	Szociális rehabilitációs szolgáltatások
Munkatanácsadás	Házi segítségnyújtás
Pályamódosítási tanácsadás	Családsegítés
Álláskeresési tanácsadás	Közösségi ellátás
Pszichológiai tanácsadás	Nappali ellátás
Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat	Átmeneti szállás
Munkaközvetítés

Fontos kiemelni, hogy, ha az egészségkárosodott személy kereső tevékenységet folytat és munkáltatója vállalja a rehabilitációját, akkor alapvetően erre kell a rehabilitációt építeni. A rendelettervezet előírja ezért, hogy a rehabilitációs terv kidolgozásába a foglalkoztatót is be kell vonni, és tájékoztatni kell a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása során igénybe vehető támogatásokról és kedvezményekről.