A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a kisforgalmú vasútvonalak vizsgálata alapján 38 mellékvonalon lát komoly lehetőséget térségi vasúti szolgáltatás beindítására. A szaktárca november 7-ig várja az érintett önkormányzatok előzetes szándéknyilatkozatait a térségi vasúttá történő átminősítésről. Eddig öt ilyen nyilatkozat érkezett, ezek a vonalak be is kerülnek a december 9-én lezárandó menetrendbe.
A nyilatkozatok alapján a GKM pályázatokat ír ki a térségi vasutak üzemeltetőinek kiválasztására. Az erre 2005 óta lehetőséget biztosító vasúti törvényben előírtaknak megfelelően az érintett önkormányzatoknak a későbbiekben kötelező érvényűen is nyilatkozniuk kell arról, hogy a térségi vasút működtetéséhez kapcsolódó helyi jelentőségű fejlesztésekhez hozzájárulnak.
Lehet késni a nyilatkozattal
Ilyen fejlesztés lehet például a település vasútállomásának felújítása, helyi közlekedés szervezése a vasútállomás és a településközpont között, P+R parkolók kialakítása a vasútállomás környezetében. A térségi vasúttá minősítéssel a minisztérium nem állami feladatot kíván áthárítani az érintett önkormányzatokra, a helyközi közlekedés ellátása továbbra is a GKM felelőssége.
A térségi kezelésre áttérni kész, de ezt előzetesen, határidőig nem jelző önkormányzatok az átminősítéshez nélkülözhetetlen fejlesztési szándékról november 7-e után is nyilatkozhatnak, ez azonban már nem lesz hatással a menetrendről szóló idei döntésre. Az ilyen vasútvonalak esetében az önkormányzatoknak a térségi vasúti közszolgáltatásként nyújtott személyszállításra a következő, tavaszi menetrend készítésekor lesz lehetőségük áttérni. A gazdasági minisztérium álláspontja szerint ma a közlekedés semmilyen szintű fejlesztésére nincs elegendő pénz, ezért a hatékonyságon kell javítani.
Legfeljebb módosítják a Volán-menetrendet
Nincs könnyű helyzetben a Volán sem, ezért a megszünő mellékvonalak üzemeltetését biztos, hogy nem tudja átvállalni - magyarázta az [origo]-nak Marcsa Ildikó, a Volán Egyesülés autóbuszközlekedési igazgatója. A tavasszal megszüntetett 14 mellékvonal átvállalása több száz millió forint hiányt eredményezett október végéig.
A Volán egyébként is kényszerhelyzetben van hiszen a tulajdonos ÁPV Zrt. nyereséget vár a társaságtól, a szárnyvonalak átvállalása pedig az amúgy is veszteséges csoport hiányát növeli. A menetrendet sem tudja állandóan változtatni a társaság, ez csak a gazdasági szaktárca beleegyezésével lehetséges - azaz ha a szaktárca nem rendel több járatot egy adott településen, hiába lenne rá igény, nem indíthatnak.
A Volán jövő évi menetrendje egyébként a jövő héten megy nyomdába és az [origo] információi szerint nincs benne eltérés a mostanitól. Így ha mégis lesz olyan szakasz, ahol több volánbusz megy majd a megszűnt vonatok helyett, akkor módosítás lép majd érvénybe.
Fejlesztettek, de minek?
Elutasítja az Eger-Szilvásvárad vasúti szárnyvonal megszüntetését a szilvásváradi polgármester. Szaniszló László az [origo]-nak elmondta, hogy évente egymillió turista érkezik ezzel a vonattal. A polgármester ezért arra kérte levélben a gazdasági minisztert, hogy inkább módosítsák az üzemeltetést januártól, ellenkező esetben - mivel nincs forrása a vasút üzemeltetésére - december 9-től már nem jár(na) a vonat.
A polgármester szerint úgy lehet átalakítani a menetrendet, hogy az iskola- és munkakezdéshez jobban igazodva induljon a reggeli járat Egerbe, illetve munkaszüneti napokon a kirándulók igényeinek megfelelően érkezzen járat Szilvásváradra. A szilvásváradi önkormányzat idén csaknem 9 millió forintos ráfordítással újította fel a Magyar Közút Kht. tulajdonában lévő, vasútállomáshoz vezető útszakaszt. Szaniszló lászló szerint álmukban sem gondolták, hogy vasútvonaluk megszűnhet. Az iskolába járó gyerekek pedig már decemberben arra számíthatnak, hogy a lényegesen ritkábban járó, hosszabb menetidővel bíró buszközlekedésre szoruljanak.
Csenger alpolgármestere, Komlódi Miklós az [origo]-nak elmondta, csodálkozik, hogy megszünteti a szaktárca a Mátészalka és Csenger közötti vonatot, mert számításuk szerint egy fillért sem költ az állam erre a vonalra.
A kispiros decemberben jár utoljára Mátészalka és Csenger között
A legelmaradottabb térségeket - például Békés, Nógrád, Szabolcs megyét s- újtják a szárnyvonalak tervezett szüneteltetése, ami egyenlő a megszüntetéssel az alpolgármester szerint. A szárnyvonalak megszüntetésével egyébként a közúti teherforgalom is jelentősen nőne, az egyik érintett útvonal pont a 43-as út, amely már egyébként is az egyik legterheltebb és legveszélyesebb az országban.