Csökkent a külkereskedelem hiánya

Az idén az első kilenc hónapban a külkereskedelmi áruforgalom hiánya a részletes adatok szerint 403,6 millió euró volt, 293,2 millióval kevesebb az előzetesen közölt adatnál és 1613,1 millió euróval kisebb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Az egyenleg 50,002 milliárd euró export és 50,405 milliárd euró import mellett alakult ki. Az első nyolc hónapban a külkereskedelmi deficit 819 millió euró volt, 1,127 milliárd euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az szeptemberi mérleg 143,2 millió euró többlettel zárt, szemben az egy évvel korábbi 70,7 millió euró hiánnyal. A kivitel értéke 6,051 milliárd eurót, a behozatal 5,907 milliárdot tette ki.

Folyó áras forintadatokat tekintve a kivitel 11, a behozatal 7 százalékkal bővült. Euróban a növekedés 18, illetve 13 százalékot tett ki. Január-szeptemberben a külkereskedelem forintárszintje importban és exportban egyaránt 5 százalékkal csökkent, így a cserearány nem változott.

Tovább zuhant a gépek árszintje

Az árufőcsoportok közül a gépek és szállítóeszközök, valamint az energiahordozók forintárszintje mind az export, mind az import esetében továbbra is az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent. Jelentős forintárszint-emelkedés az élelmiszerek, italok, dohány, valamint a nyersanyagok kivitelében volt, mintegy 6 százalékos, illetve 7 százalékos.

A forint a főbb devizákhoz viszonyítva mintegy 7 százalékkal erősödött, amelyen belül az euróhoz képest több mint 5, a dollárhoz viszonyítva pedig csaknem 13 százalékos felértékelődés volt tapasztalható.

A kiviteli forgalom 62, míg a behozatal 52 százalékát kitevő gépek és szállítóeszközök kereskedelmének volumene mind az export-, mind az importforgalomban az átlagot meghaladó mértékben 20, illetve 17 százalékkal bővült. Folyó áras forintadatokból számítva az árufőcsoporton belül a legnagyobb jelentőségű, 39 százalékos értéknövekedés továbbra is a személygépkocsikat és azok alkatrészeit is magában foglaló közúti járművek kivitelében volt.

Az árucsoport kiviteli forgalmának 56 százalékát adó személygépkocsi-export az előző év azonos időszakához képest 77 százalékkal, közel 850 milliárd forintra emelkedett.

Németország a legnagyobb exportpiac

Magyarország legfőbb exportpiaca továbbra is Németország, ahova a kivitel 38 százaléka irányult. A gépipari exportban 27 százalékos részesedéssel a legmeghatározóbb szerepet játszó híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kivitele 12, behozatala 25 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladó importnövekedés elsősorban a hongkongi, tajvani és dél-koreai behozatal jelentős növekedésének köszönhető. Az árucsoport exportforgalmának felét adó, az időszak folyamán 1000 milliárd forint értéket megközelítő mobiltelefon-kivitel legfőbb exportpiaca Oroszország és Németország volt.

A feldolgozott termékek kivitelének volumennövekedése 9, a behozatalé 11 százalék volt. Folyó áras forintadatokból számítva az árufőcsoporton belül értékét tekintve a legjelentősebb importbővülés a színesfémek, valamint a vas és acél behozatalában volt, 25, illetve 20 százalékos mértékben. Az árufőcsoport exportforgalmának 10 százalékát kitevő gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kivitele 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A termékkör legfontosabb exportpiaca több mint 20 százalékos részesedés mellett továbbra is Oroszország.

Az energiahordozók behozatalának volumene 2,5 százalékkal csökkent, míg a csekélyebb jelentőségű exporté 24 százalékkal lett több, mint egy évvel korábban. A kőolaj és kőolajtermékek importértéke 8 százalékkal esett vissza, a forintárszint 12 százalékos csökkenésének köszönhetően. A természetes és mesterséges gázok behozatalának 21 százalékos értékcsökkenésében a forintárszint 10 százalékos mérséklődése mellett a behozott mennyiség 14 százalékos visszaesése is nagy szerepet játszott.

Az élelmiszereket vitték a leginkább

Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű exportnövekedés az élelmiszerek, italok, dohánytermékek esetében volt: a kivitel volumene 25, míg az importé 11 százalékkal emelkedett. Az átlagot meghaladó exportbővülésben a legjelentősebb szerepet továbbra is a gabona és gabonakészítmények kivitelének 2,3 szoros értéknövekedése jelentette.

Mindemellett a hús és húskészítmények, valamint a zöldségféle és gyümölcsexport forgalmának emelkedése is számottevő, 10, illetve 11 százalék. Az árufőcsoport forgalmának relációs szerkezetét tekintve az export jelentős bővülésében az Európai Unióba irányuló kivitel értékének 45 százalékos növekedése volt a meghatározó: ezen belül az új tagállamokba irányuló forgalom 62 százalékkal, míg az EU-15-be irányuló kivitel 36 százalékkal nőtt.

Az agrárjellegű termékek behozatalában a legnagyobb mértékű, 30 százalékos értéknövekedés a tejtermék és tojás árucsoportban következett be.