Átmentek a jövő évi büdzsé fő számai

A konvergenciaprogramhoz képest 0,3 százalékpontos javulással 4,0 százalékos GDP-arányos deficitet szavaztak meg a képviselők a 2008-as büdzsé fő számaiban. Jövőre ugyanakkor érdemi változás nem várható, a nyugdíjasok viszont kedden kaptak még 2,7 milliárd forintot, így kereken 5 százalékos emelésre számíthatnak. Barcza György, elemző szerint kockázatkerülő tervezet készült, de ez nem meglepő, mivel mindig a választási ciklus második évében készült költségvetés a legunalmasabb. 

A jövő egyik legfontosabb célja, hogy a magyar életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsék meg az Európai Unió átlagát - áll a jövő évi költségvetés javaslatában. Az Országgyűlés kedden délután elfogadta a 2008. évi költségvetés fő számait. E szerint a hiány jövőre 1117,596 milliárd forint lesz.A jövő évi költségvetés bevételi főösszegét 7899,542 milliárd forintban, kiadási főösszegét pedig 9017,138 milliárd forintban határozták meg. A tb-alapok többlete 1,955 milliárd forint lesz.A javaslatot 206 igen, 140 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés.

A 16 ezer milliárdos államháztartási kiadáson belül összesen 80 milliárd forintnál kevesebbet mozgatnának meg, a költési tervek alig fél százalékát érintik a kabinet által is elfogadhatónak tartott módosítások. Kedden azokról a változásokról szavaztak a képviselők, amelyek érinthetik a főszámokat: a hiányt vagy a tárcák kereteit. Ezt a belső átcsoportosítások követik majd a következő nagy szavazásánál.

A kormány számára előzetesen elfogadható 26 módosítás mindegyike az utolsó pillanatban érkezett, a többséget a költségvetési bizottság jegyezte. Ezek olyan javaslatok voltak, amelyeket valójában maga a pénzügyi kormányzat tett. A javaslatok kisebbik része a korábban kötött megállapodások átvezetését jelenti a büdzsében. Ilyen a közalkalmazotti béremelés: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött alkunak megfelelően változtatják a közalkalmazotti bértáblát, és emiatt kapnak 40 milliárd forintot az önkormányzatok - a béremelések fedezetére az erre elkülönített keretből. Jelentősebb módosítás, hogy a költségvetés hiánya a liberálisokkal kötött megállapodásnak megfelelően 22 milliárd forinttal kisebb lehet.

A kormányzati módosítások a liberálisok keményítésére puhító válaszokat is adnak, ez nem a deficit növekedésében, hanem a tartalék csökkenésében mutatkozik meg. Az egyetlen ettől eltérő módosítás az, amely a várható többletbevételeket költi el: a kormány szerint ugyanis az "Új Rend Program" sikereire máris lehet kiadást alapozni. Nevezetesen, miután több lesz a sebességmérés, nagyobb lesz az állami bevétel 1,5 milliárd forinttal, és ezt a pénzt már előre oda is adják a rendőrségnek.

A nyugdíjasok végül 5 százalékos emelésre számíthatnak

A nyugdíjakra fordított kiadások 2,7 milliárd forinttal 143 milliárd forintra nőnek az eredeti előirányzathoz képest egy kedden elfogadott módosítás eredményeként. A nyugdíjemelést az általános forgalmi adó bevételeiből biztosítják. A módosító indítvány nem volt benne a kormány által is támogatott javaslatcsomagban.Az öregségi nyugdíjra fordított kiadások 1,5 milliárd forinttal, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjra fordított kiadások 598 millió forinttal, a hozzátartozói nyugellátás kiadásai 318 millió forinttal, a tizenharmadik havi nyugdíjra fordított kiadások 201 millió forinttal emelkednek. A kormányszóvivő október végén jelentette be, hogy 2008-ban 4,9 százalékos nyugdíjemelés lesz, az elfogadott módosítás alapján a nyugdíjemelés mértéke 5 százalékra emelkedik.

Kedvező "körülményekre" alapoz a tervezet

Megvalósítható, gazdasági előrejelzéseiben azonban túl derűlátó költségvetés készült - mondta az [origo]-nak Bartha Attila a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Szerinte ugyanis jövőre az infláció 4,5 százalék helyett 5 százalékra várható és a 2,8 százalékos gazdasági növekedés előrejelzésénél ist sokkal nagyobb óvatosság lett volna indokolt. A költségvetés hiányára vonatkozó prognózist viszont reálisnak véli az igazgató.

A kutató úgy véli, hogy az inflációt az élelmiszerárak emelkedése magasabban tartja a tervezettnél, a gazdasági növekedés várt mértékét pedig a világgazdasági növekedés lassulása és a környező országok problémái is veszélyeztetik. Szerinte a gazdasági növekedés fokozásához a lakosság és az állam fogyasztása és a vállalkozások beruházásai sem tudnak megfelelő mértékben hozzájárulni.

Bartha szerint a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás sem veszélyezteti az államháztartás jövő évi hiányának tervezett mértékét, ám nem megoldottak még a két rendszer problémái, így azok hosszabb távon növelhetik deficitet.

Reális, de hosszú távra nem tekint

Röviden szólva jó, hosszan értékelve azonban rossz költségvetés készült - fogalmazta meg véleményét portálunknak Csaba László közgazdászprofesszor. Szerinte ugyan a konvergenciaprogram elvárásainak és a realitásoknak is megfelelő a jövő évi költségvetés tervezete, ám nem alapoz meg hosszú távú gazdasági növekedést.

Közgazdászprofesszor úgy véli, a gazdasági növekedés a tervezettnél lassabb, az infláció viszont magasabb lesz. Szerinte a gazdasági növekedés a tervezett 2,8 százalék helyett csak 2-2,5 százalék lehet jövőre, ami mellé 5 százalékos infláció és a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő államháztartási hiány kapcsolódhat.

Csaba László a jövő évi költségvetés legnagyobb problémájának azt tartja, hogy nem alapozza meg a gazdaság hosszú távú növekedését. Szerinte a költségvetés mögött nem áll semmilyen gazdaságpolitikai stratégia, nem léteznek tervek az állam szerepének átértékelésére. Emellett nincsenek a makroszámokat megalapozó intézkedések és a bevételi oldal optimista, mert az infláció 2008-ban nem gyorsul és lényegi adóemelés sincs.

A legunalmasabb

Mindig a választási ciklus második évében készült költségvetés a legunalmasabb, ennek megfelelően reális és kockázatkerülő tervezet készült - állítja Barcza György, a K&H Bank makrogazdasági elemzője. Ő is a vártnál magasabb inflációra, lassabb gazdasági növekedésre és a tervezettnek megfelelő hiányra számít, mint kollégai.

Szerinte nincs érdemi változtatás sem a költségvetés szerkezetében, sem az elosztás módszereiben, ám erre nincs is semmi szükség, mert a konvergenciaprogramban megfogalmazott elvárások így konfliktusok nélkül teljesíthetőek.

Az elemző úgy véli, hogy idén elsősorban a lakossági és az állami fogyasztás visszafogása miatt lassult a gazdaság, ezért újabb megszorítások nélkül ismét 3-4 százalék köztire nőhet és azon a szinten maradhat a gazdasági növekedés tempója. Azt viszont már kérdésesnek tartja, hogy miképp fokozható ez e tempó a hiány mértékének fenntartása mellett.