Jövőre sem biztos az adóreform

Jövő januárban újabb egyeztetések kezdődnek a további adóváltozásokról, ezek a módosítások azonban egyáltalán nem biztos, hogy adóreformnak nevezhetők majd - mondta Veres János pénzügyminiszter a KPMG adótanácsadó cég csütörtöki adóskonferenciáján. Veres elmondta: a jövedelemadóknál a csökkentést több tényező is behatárolja.

A nyugdíjkassza és az egészségügyi reform nem igazán teszi lehetővé, hogy az ezekhez kötődő járulékokat csökkentsék az elkövetkező évben - hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter a KPMG konferenciáján. Veres János túl sokat a jövő évi elképzelésekről nem mondott, annyit árult még el, hogy adónemek megszüntetésére nem igazán lehet számítani, viszont várhatóan újak sem lesznek.

Az ingatlanadóval kapcsolatban a pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a parlament által jóváhagyott szabály kerettörvény, amelynek részleteit az önkormányzatok dolgozzák majd ki, erre pedig egy év áll a rendelkezésükre.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az idén az első kilenc hónapban közel 6080 milliárd forint bevételt eredményezett az államháztartásnak, ez jelentős emelkedés ahhoz képest, hogy tavaly az első háromnegyed évben az APEH által kezelt bevételek mintegy 4960 milliárd forintra rúgtak - mondta Szikora János, az APEH elnöke csütörtökön Budapesten a PricewaterhouseCoopers (PwC) adókonferenciáján.

Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára kiemelte: a 2008-as adóváltoztatások a versenyképesség javítása és a gazdaság fehérítése jegyében születtek, az adóreform megkezdésére azonban csak 2009-től lehet számítani. A versenyképesség javítását szolgálja például az, hogy a társaságok esetében az adómentes fejlesztési tartalék az adózás előtti nyereség 25 százaléka helyett jövő év januárjától 50 százalék lesz. Emellett az új áfatörvény bevezeti a csoportos adóalanyiság fogalmát is a kapcsolt vállalkozások esetében, ez is a versenyképesség javítását szolgálja.

Az áfatörvény egyik kedvező módosulása az, hogy a fordított adózást kiterjeszti új területekre, másrészt az szja rendszerében a legális foglalkoztatást ösztönzi, kedvező például az egységes adójóváírás elfogadása. Az adójóváírás mértéke 18 százalék lesz január 1-jétől is, de a jogosultsági maximum havonta 11.340 forint, kifuttatása pedig az évi 1 250 000 és a 2 762 000 forintos jövedelemsávban történik, mégpedig 9 százalékkal, a kiegészítő adójóváírás pedig megszűnik.

Karácsony Imréné kiemelte: minden ismert adószakértő szerint az adójóváírást ki kellene vezetni a rendszerből, azaz ténylegesen meg kellene szüntetni, ez azonban jelentős összegeket emésztene fel, hozzávetőleg 250 milliárd forintot, amely a teljes éves társasági adóbevétel felét teszi ki. A jövő évben hatályba lépő adójóváírási változtatások mintegy 30 milliárd forintot hagynak a lakosságnál.

Erdős Gabriella, a PwC adótanácsadási cégtársa kiemelte: a jövő évi adótörvényeket "a nagy változások hiánya jellemzi". Elmondta, az egyik legfőbb gond az, hogy nem derül ki, meddig marad életben a megszorító csomag részeként bevezetett különadó, illetve hogy vajon együtt él-e majd 2009-től a helyi iparűzési adó és az értékalapú ingatlanadó, vagy hogy mikor kerül sor végre az élőmunka terheinek jelentős csökkentésére.

Érdemes azonban a pozitív változások között megemlíteni a beruházásokat és a tőzsdei forgalom élénkítését célzó társasági adókedvezményeket, illetve azt, hogy az adójóváírási változtatások révén javul a közepes jövedelemmel rendelkező alkalmazottak nettó jövedelmi pozíciója. A nagy kérdés az, hogy 2009-től milyen lépések történnek a már több éve beígért adóreform irányába - mondta Erdős Gabriella.