A munkaadók még 4,5 százalékkal sem emelnének

A munkaadói oldal egy része bruttó 4,5 százalékos, a munkavállalói oldal 10 százalékos jövő évi keresetemelést javasolt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén, a kormányzati oldal pedig már korábban 4,5 százalékot tartott lehetségesnek. A munkaadók fele még a 4,5 százalékot is megvétózná.

Az október 12-én megkezdett tárgyalást a pénteki ajánlatok mérlegelésével később folytatják. A munkaadói oldalt alkotó érdekképviseletek fele viszont úgy nyilatkozott pénteken, hogy még a 4,5 százalékot is megvétóznák, ha nem sikerül megegyezni az alacsonyabb bérszínvonalú szakmákban arról, hogy csak 2008 második félévétől alkalmazzák a szakképzetteknél a 86 300 forintos bérminimumot. Az első félévben csak a 80 000 forintos mértéket tartják elfogadhatónak a jelenlegi 75 300 forint helyett.

A szakszervezetek szerint ezt a problémát az ágazati párbeszéd során kell megoldani, információk szerint több szakterületen már rendeződött a szakképzettek bérminimumának kérdése. Ezt a munkáltatói oldal vitatta, és kérte, hogy ha nem sikerül ágazati szinten megegyezni a kritikus szakterületeken, akkor a problémát az OÉT szintjén rendezzék.

A szakszervezetek szerint az OÉT szintjén nem állapodhatnak meg arról, hogy egyes ágazatokban a 2005-ös három évre szóló bérmegállapodásban szereplő tételek közül valamelyiket csökkentsék.

A kormányzati oldal azt kérdezte a szakszervezetektől, hogy miként jött ki a 10 százalékos bruttó keresetemelésre vonatkozó javaslatuk.

A szakszervezetek nevében Pataky Péter szóvivő elmondta: optimista módon 4,5 százalékos inflációval, az adójóváírással, a 2,8 százalékos GDP-javulással számoltak, valamint azzal, hogy 0 százalékos lesz a foglalkoztatás bővülése. Ilyen feltételekkel a 10 százalékos bruttó keresetemelés körülbelül 4 százalékot jelent reálbérjavulásban.

Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, a kormányzati oldal szóvivője rámutatott: a kormány 0 százalék körüli reálbérjavulással számol jövőre, ehhez képest lényegesen több a szakszervezetek által igényelt 4 százalék. A 2,8 százalékos GDP-javuláshoz mérve is magas ez az igény.

Pataky Péter érvelésében azt hangsúlyozta, hogy a munkatermelékenység a bruttó hazai terméknél (GDP) erőteljesebben javul jövőre a tervek szerint.

A 2005-ben kötött OÉT-egyezség szerint már 2006. második félévében kötelező volt az akkori 62 500 forintos minimálbérnél magasabb bérminimumot fizetni azoknak, akiket olyan munkakörökben foglalkoztatnak, amelyhez középiskolai végzettség és/vagy szakképzettség szükséges.

Ez akkor a minimálbér 1,05, illetve 1,1-szeres szorzóval számított mértéke volt, attól függően, hogy az adott dolgozó rendelkezett-e már kétéves munkagyakorlattal. Az akkori egyezség 2007-re azt tette kötelezővé, hogy a minimálbér 1,1, illetve 1,15-szörös mértékét fizessék ebben a kategóriában, illetve 2008-ra az 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös mértéket. Az akkori megállapodás alapján 2006-ban 62 500, 2007-ben 65 500, 2008-ban 69 000 forintra kell emelni a minimálbért.

A munkáltatói oldal már a korábbi tárgyalásokon is szóba hozta, hogy bizonyos ágazatokban, így a mezőgazdaságban, a textil-, ruha-, bőriparban, a fafeldolgozásban, a kiskereskedelemben, a szálláshely-vendéglátás területén jövőre nem tudják teljesíteni ezt a magasabb szakképzetti bérminimumot a 86 300 forintot. A 2005-ös megállapodás szerint ágazati szinten ennél a kötelező mértéknél alacsonyabb szakképzetti bérminimumról is meg lehet állapodni.

A munkáltatói oldal nevében Dávid Ferenc szóvivő pénteken kompromisszumos megoldásként elfogadhatónak nevezte, hogy a 86 300 forint helyett a kritikus helyzetű ágazatokban jövőre az első félévben csak 80 ezer forintra emeljék ezt a bértételt, és a második félévben 86 300 forintra.