Öt százalékra nőtt a lengyel alapkamat

A Lengyel Nemzeti Bank szerdai kamatdöntésével negyed százalékponttal 5,00 százalékra emelte alapkamatát. A döntés megfelelt az elemzők várakozásainak

Noha a lengyel gazdaság növekedési kilátásai nem egyértelműen jók, a piacon további kamatemelésre számítanak. Ha novemberben tovább gyorsult az infláció, akkor már decemberre várják a következő kamatemelést.

A központi bank pénzügypolitikai tanácsának egyik tagja, Marian Noga, központi bankártól szokatlan módon, már augusztus végén legalább három további szigorítást valószínűsített a jövő év közepéig, az inflációs nyomás és az államháztartás helyzete miatt.

Megtorpant az egyensúlyjavulás

E hét elején az Európai Bizottság méltatta, hogy Lengyelországban idén sikerül az uniós előírásnak megfelelően a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá szorítania államháztartása hiányát a tavalyi 3,8 százalékról. A bizottság ugyanakkor közölte azt is, hogy nem kezdeményezi a túlzott deficit miatt 2004-ben indított eljárás megszüntetését Lengyelország ellen, mert úgy véli, hogy a lengyel hiány jövőre ismét nő, a GDP 3,2 százalékára, és még 2009-ben is a 3,1 százalékos lesz.

A Lengyel Nemzeti Bank április végén, egyévi szóbeli figyelmeztetés után, megkezdte a kamatemelést az addigi rekord alacsony, 4 százalékos szintről. Április végén, június végén, majd augusztus végén negyed-negyed százlékponttal 4,75 százalékra emelte az alapkamatot. A nagy béremelkedéssel, a termelékenység gyengülésével, valamint az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása miatt érezhető inflációs nyomással magyarázva az intézkedést.

A lengyel GDP az idei második negyedévben 6,4 százalékkal volt több, mint a tavalyi második negyedévben, így a gazdasági növekedés túllépte a körülbelül 6 százalékos bővülésről szóló, előzetes kormánybecslést. Az első negyedévben 7,2 százalékkal, tavaly átlagosan 6,2 százalékkal volt nagyobb a GDP, mint egy évvel korábban.

A gazdasági növekedés idei eddigi és a még várható lassulás ellenére a Lengyel Nemzeti Bankban továbbra is túl erősnek tartják a számokat, mert a nagy beruházási ütem nyomán a foglalkoztatás, a nyugat-európai munkapiacok konkurenciájával küzdve a bérszínvonal - és vele a lakossági fogyasztás - egyenetlenül bár, de a termelékenység növekedését meghaladva nő, és ez, együtt az energiaárak okozta külső hatással, erősíti az inflációs nyomást.

A lengyel gazdaság növekedése jövőre lassúbb lehet a korábban előre jelzett 5,7 százaléknál, és az sem kizárt, hogy végül az idei évre vonatkozó becslést is lefelé kell majd módosítani - mondta a lengyel pénzügyminiszter-helyettes augusztus elején. De az inflációs becslés emelését is fontolgatják, mivel a béremelkedés továbbra is rendkívül gyors. Utolsó adat szerint októberben a bruttó átlagbér, 2951,67 zlotyi (206 ezer forint), 11 százalékkal haladta meg a tavaly októberit. Így az első tíz hónap átlagában 9,2 százalékkal volt magasabb az átlagbér, mint egy évvel azelőtt. Tavaly az év közepén még csak 5,6 százalékos volt a tizenkét havi béremelkedés. Közben a foglalkoztatottak száma 5 százalék körüli mértékben haladja meg idén a tavalyit.

Fokozódó inflációs nyomás

A központi bank számítását az sem zavarta meg, hogy augusztusban a tizenkét havi infláció váratlanul és meredeken 1,5 százalékra esett a júliusi 2,3 százalékról, ugyanis szeptemberben ismét 2,3 százalékos volt az ütem, és októberben már 3,0 százalékra emelkedett. Januárban 1,6 százalékos, decemberben 1,4 százalékos, tavaly októberben 1,2 százalékos, tavaly júniusban 0,8 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

Az idei évre a gazdasági növekedésre egyelőre 6,5 százalékos kormányzati előrejelzés van érvényben, elemzők 6,3 százalékot valószínűsítenek. Idénre az Európai Bizottság is 6,5 százalékot jósol Lengyelországnak, de a jövő évre csak 5,6 százalékos, 2009-re 5,2 százalékost GDP-növekedést valószínűsít. Lengyel közgazdászok évi átlagban 4-5 százalékos növekedést tartanak általában inflációmentesen fenntarthatónak. A lengyel központi bank 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt céloz meg, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel.

Elemzők általában úgy vélik, hogy a nagyon szegényes szintről indult fogyasztásnövekedés miatt a komolyabb inflációs következmények csak lassan jelentkeznek majd, a mostani gyorsulást elsősorban az importált energiahordozók okozzák, de a Lengyel Nemzeti Bankban jobbnak tartják a minél előbbi óvatosságot.