Simor: további reformok kellenek

A Magyar Nemzeti Bank szerint akár 6 százalékra is eshet a GDP-arányos államháztartási hiány az idén, a tervezett 6,8 százalékkal szemben, ahhoz azonban további strukturális reformokra van szükség, hogy 2009-ben a GDP-arányos hiány 3 százalék körüli szintre mérséklődjék - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön Budapesten a svájci, a brit és az olasz kamara rendezvényén.

Az árfolyamsávval kapcsolatos kérdésre elmondta: valószínű, hogy hosszú ideig nem változik a mostani rendszer.Az MNB már javasolta, hogy szüntessék meg a forint árfolyamsávját, de a kormány ezzel szemben azzal érvel, ha megszüntetnék a sávot, akkor az a forint jelentős erősödéséhez vezetne, ami ártana a magyarországi dinamikus exportnak.

Simor elmondta: áprilisban tárgyaltak utoljára erről a kérdésről a kormány képviselőivel, azóta nem egyeztettek. Az MNB első embere elmondta: a jegybank legfeljebb kétéves intervallumra tekint előre az inflációs célkövető rendszerben, ezen az időhorizonton nem lát az MNB potenciális konfliktust az inflációs célkövetés és az árfolyamsáv megmaradása között.

A jegybankelnök az egészségügyi reform kapcsán aláhúzta: olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek fenntarthatóvá tennék az eddig elért megtakarításokat, például ösztönző rendszereket kellene kidolgozni az eredmények fenntartására. Az egészségügyi reformmal kapcsolatban Simor András megjegyezte: úgy tűnik, ezek a reformok "a vasmarok" technikájával készültek, azaz felülről hozták a döntéseket, de eddig nincs garancia arra, hogy az elért megtakarítások hosszú távon fennmaradnak.

A jegybank elnöke az előadásában rámutatott: az MNB gondnak ítéli azt, hogy bár a kiigazítás elsősorban a stabilitásra helyezi a hangsúlyt, különösen a fiskális reformok terén, ez úgy valósul meg, hogy miközben a bevételek növekedtek az elfogadott intézkedések révén, erre a bővülésre a költségvetés kiadási oldalán a kormány nagyon gyorsan reagál.

Simor András emlékeztetett arra, hogy miközben - az eredeti, konvergenciaprogramban lefektetett pályához képest - az idén az államháztartási bevételek 1 százalékkal emelkednek, a kiadások is 1 százalékkal lesznek magasabbak, és a kamatkiadásoknál 0,4 százalékos megtakarítás várható. Így az eredeti, a konvergenciaprogramban lefektetett makrogazdasági pályához képest 2007-ben lazább lesz a költségvetés, ezt persze indokolja az is, hogy a magasabb infláció miatt a nyugdíjemelések is nagyobbak lesznek az előzetesen tervezettnél.

Az MNB elnöke egy érdekes, "mondhatni magyar sajátosságra" hívta fel a figyelmet a kiigazítások és annak hatásai kapcsán. Kiemelte: a magyar kiigazítás rövid távon az előzetesen vártnál nagyobb infláció mellett valósul meg, miközben a gazdasági bővülés jelentősen visszaesett. Simor András szerint ez "hagyományosan" úgy zajlik, hogy a magasabb infláció nagyobb gazdasági bővülést indukál.

A jegybankelnök szerint a 2008-ra tervezett költségvetés reálisnak látszik, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a folyó kiadások lényeges csökkenése az államháztartásban 2008-ra nem várható. Így is megvalósulhat az, hogy 2008-ban az államháztartási deficit 4 százalék közeli szintre mérséklődik, azonban a további hiánycsökkenéshez újabb intézkedésekre lenne szükség.

Az MNB elnöke hangsúlyozta: az adórendszerben eddig nem történtek lényegi változások, sőt az áfa-emelés inflációs nyomást hozott. Ahhoz, hogy az ország versenyképessége megmaradjon, sőt erősödjék, az adórendszerben jelentős reformokra van szükség, mert eddig az tapasztalható, hogy majdnem minden adónál a korábbi szintet megemelte a kormány, de lényegi változások nem történtek. "Az MNB döntő fontosságúnak tartja a versenyképesség szempontjából a mielőbbi adóreformot" - emelte ki.

A költségvetés kiadási oldalát elemezve elmondta: sok területen, részterületen történtek reform értékű lépések, de ezek még nem teszik az eddigi folyamatokat visszafordíthatatlanná.Az MNB elnöke kedvezőnek ítélte a tb-járulékalap kiszélesítését, mert az a gazdaság kifehérítését szolgálja.Simor András az állami támogatások további lefaragása mellett érvelt.

Példaként hozta fel a fogyasztói gázár-támogatási rendszer átalakítását. Elismerve, hogy a gáz- és a távhő-támogatások szabályozásának megváltoztatása hozzávetőleg 100 milliárd forint megtakarítást jelentett, kiemelte: a magyar gázár még így is csupán 50 százaléka visegrádi országok átlagos gázárának. A magyar családoknak még mindig 40 százaléka kap valamilyen összeget gázár-támogatás címén - tette hozzá.