Éttermeknek drágul leginkább az áram

Az éttermek 84 százalékkal, a kórházak 74 százalékkal, az egyetemek 50 százalékkal, a gyárak 22-47 százalékkal kapják drágábban az áramot jövőre a nemrég az aukción elért árak alapján - derült ki a Joint Venture Szövetség és a német RWE-EnBW többségi tulajdonában lévő Elmű-Émász szerdai budapesti konferenciáján.

A szakértők a rendezvényen elmondták: az árak nagyrészt attól függenek, hogy a nap melyik szakában használják az áramot és milyen feszültségen vételezik. A legdrágább a csúcsidőben fogyasztott áram, és fajlagosan a legnagyobb költsége az alacsony feszültségen vételezett áramnak van. A piacnyitással már mindegyik, nem lakossági fogyasztó ezt figyelembe véve fizeti meg a villamos energia árát.

Az Elmű-Émász a szolgáltatási területén lévő felhasználók jelenlegi fogyasztása alapján összeállítást készített, amelyben az októberi áramaukción kialakult és a jövő évre szóló szabadpiaci árakat viszonyítja a jelenlegi közüzemi átlagárakhoz. Ezek alapján a legnagyobb áremelkedés - a rendszerhasználati díjat is figyelembe véve - az éttermeket sújtja. Számukra a szabadpiaci árak 41 százalékkal magasabbak a jelenlegi közüzemi árnál, de csak az áramnak mint terméknek az ára 84 százalékkal több.

Az áram mint termék ára a végfelhasználói árnak mintegy 50 százaléka, a többi a rendszerhasználati díj és egyebek. Termelő gyárak esetében 22-47 százalék az eltérés az áramár esetében. Az egyetemek 50 százalékkal, a kórházak 74 százalékkal kapnák drágábban az áramot az aukción elért árak alapján.

A nagyfogyasztók 2003 január elseje óta a szabadpiacon vásárolhattak, de a magas árak miatt sokan visszaléptek a közüzembe. Mára az egy-két évvel korábbi 30-40 százalékról 20 százalék alá esett a szabadpiaci fogyasztás.

A konferencián felszólaló nagyfogyasztók kifogásolták, hogy nem tudnak idejében szerződést kötni a villamos energia beszerzéséről, és jelentősen emelkedik a szabadpiaci ár. Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Miniszter (GKM) szakállamtitkára válaszként elmondta: a feljogosított fogyasztóknak a piacnyitás nem jelent változást a szerződéskötést illetően.

Arra a felvetésre pedig, miszerint a rendeletek hiányában az eladók nem tudnak árat mondani, a vállalkozások pedig nem tudják a jövő évi üzleti tervet elkészíteni, az államtitkár azt mondta: augusztus óta folyamatosan konzultálnak a piaci szereplőkkel, így az eladók tudhatják, hogy előzetesen milyen árral kalkulálhatnak.

A szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy az államnak nincs ráhatása az áramnak mint terméknek az árára. A világpiaci tendenciák és a balkáni áramhiány Magyarországon különösen érezhető, ezért módosították a rendszerhasználati díjakról szóló rendeletet, amely korlátot szabhat az exportnak. A szakállamtitkár rámutatott: Szerbiában már 82 euró körül van megawattóránként az áramár, míg néhány hónapja még 70 euró körül járt.

Felsmann Balázs arra hívta fel a vállalkozások, közintézmények figyelmét, hogy a jövő piacnyitás szükségessé teszi számukra annak átgondolását, hogy a legkedvezőbb feszültségen vételeznek-e, érdemes-e napi terhelési adatokat szolgáltató mérő felszerelése, és más fogyasztókkal együtt tudják-e optimalizálni árambeszerzésüket. A fogyasztók az éves szerződéssel vásárolhatnak biztonságot vagy napi vásárlással vállalhatnak kockázatot - tette hozzá.