Koszovó gazdaságilag már független

Az egykori Jugoszlávia szegényházának tekintett Koszovóban a közelmúltban beindult a fejlődés, amit elsősorban mezőgazdasága, nyersanyagkincse és a fiatal társadalma miatti kis adók hajtanak. Az ország ráadásul a régióban példátlanul átlátható módon privatizálja nem nagy, de több lábon álló gazdaságát. Eközben Szerbia az európai uniós tagságot is hajlandó lenne sutba dobni Koszovó megtartásáért cserébe.

Koszovó alacsony adókkal, gazdag nyersanyagkészletekkel és meglehetősen támogató üzleti környezettel igyekszik megnyerni a befektetők bizalmát. A szomszédos országok elvonásaival összevetve a koszovói adók igen alacsonyak; kevés adó van, ráadásul teljesítésük egyszerű. Az áfa 15 százalékos, de a mezőgazdasági termelés ráfordításai 0 százalékos kulcsban részesülnek, az exportőrök pedig teljes visszatérítést kapnak. A behozatalt 10 százalékos tarifa terheli, ám a beruházási javak mentesülnek ez alól. A személyi jövedelemadó kulcsai 0 és 20 százalék között változnak, átlagosan a bérek 5 százalékát vonják el. A szomszédos országokkal szemben a fizetéseket itt szociális hozzájárulások sem igen terhelik, az egyetlen kötelező hozzájárulást az egyéni nyugdíj-előtakarékossági számlák jelentik, de ezt is fele-fele arányban (5-5 százalék) fizeti a munkavállaló és a munkaadó. Az egyéni nyugdíjszámlák közvetlen és adómentes megtakarítási formák a munkavállalók számára.

A támogató befektetői környezet szinte szabad hozzáférést jelent az EU piacaira és a környező országokéra. Egyszerű és gyors (3 napnál rövidebb) a vállalkozások bejegyzési procedúrája, a jogi rendszer pedig EU-kompatibilis. Az euró miatt az inflációs kockázat is kicsi. Koszovó modern befektetői szabályozással rendelkezik, ami egyenlő feltételeket biztosít a kül- és belföldi befektetőknek, és garanciákat is tartalmaz a diszkrimináció és a protekcionizmus ellen. A külföldi befektetéseknek több mint 90 százaléka a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat támogatja. A koszovói pénzügyi és bankrendszer is új és önálló alapokra került 1999 óta, így önálló intézmény felügyeli a bank- és biztosítási szektort. Koszovó bankjai ma mind magánkézben vannak, némelyikük egyúttal külföldi tulajdonban is.

Energiaexportőr lehet az áramszünetek földjéből

Koszovó sok szempontból már most is a térség legvonzóbb befektetési terepe - állapítja meg az UNMIK kincstári optimizmussal. A bányászatban, energiaiparban, mezőgazdaságban és élelmiszer-ipari ágazatokban mutatkozó hatalmas potenciál nagyon vonzó magánbefektetési lehetőségeket jelent. A tartomány gazdag lignitben, cinkben, grafitban, magnéziumban, ferronikkelben és termékeny mezőgazdasági földekben. A koszovói lignitkészlet a térségben a legolcsóbban alakítható villamos energiává, így a tervezett erőmű megépítésével a tartomány a régió energiaellátójává válik. Ezeken kívül fiatal és motivált munkaerővel rendelkezik, erős vállalkozói szellemmel.

forrás: ENSZ

A mezőgazdaság értékes termékek előállítására is alkalmas, így gyümölcsök és zöldségek termesztésére - a stratégia is ezekre a területekre koncentrál. A mezőgazdaság lehet a gazdasági növekedés egyik motorja Koszovóban, népességének több mint 60 százaléka nem városban él, és többségük a mezőgazdaságban dolgozik. Nagyrészt viszont a kisbirtokok dominálnak, a birtokoknak kevesebb, mint 1 százaléka nagyobb 10 hektárnál. Az adómentességeket és kedvezményeket is figyelembe véve a koszovói mezőgazdasági export nagy növekedés előtt állhat, de ehhez növelni kell a farmok átlagos méretét, fejleszteni kell a feldolgozóipart, növelni kell a termelékenységet és a szabályozási környezetet is tökéletesíteni kell.

Energetikára 3,5 milliárd euró jut

A jövő szempontjából fontos lenne egy, a fejlesztés prioritásait tartalmazó, egységes és elérhető gazdasági stratégia. A kormánynak nem csak hogy fenn kell tartania a fiskális stabilitást és a refomok eredményeit, hanem merész lépéseket is kell vállalnia még ezen az úton. Különösen az áramellátás folyamatosságának biztosítása, a koszovói energetikai szektor pénzügyi rendbehozatala lenne fontos - a rendezetlenség jelenleg komoly akadálya a külföldi és a hazai befektetéseknek egyaránt. (Az energiaellátás javítására a tartomány 3,5 milliárd eurós nemzetközi energiatendert írt 2100 megawatt szénerőmű kapacitás megépítésére, a meglevő erőművek felújítására és új lignitbánya fejlesztésére.)

Az adórendszernek egyszerűnek kell maradnia, de még komoly erőfeszítések szükségesek az adók beszedése terén. A fiskális állam feladatai között a közösségi befektetéseknek elsőbbséget kell adni, beleértve a közszféra bérviszonyait is, és a szociális költéseknek a szegénység óvatos csökkentésének kell a középpontjában állnia - tanácsolja az EU.