Még nincs vége az élelmiszerárak száguldásának

A világot megelőzve Magyarország már túl van egy élelmiszerár-robbanáson. Az FVM szerint ezzel a neheze már megvolt, az ENSZ azonban az ellenkezőjét jósolja. Az infláció is nálunk dübörgött a leginkább.

Az inflációt hajtó tényezők közül az előzetesen mindig a "sötét lónak" titulált élelmiszerárak rendre beváltják a hozzájuk fűzött kockázatokat. Mivel decembernek még nincs vége, ezért a novemberi árakat vettük alapul vizsgálatunk során.

Az élelmiszerek ára ugyan a 2007 októberi árakhoz viszonyítva csak 1,5 százalékkal emelkedett, köszönhetően például a sertéshús árcsökkenésének, a tavalyi novemberhez képest azonban 11,6 százalékos az emelkedés.

Az alap emelkedett a legnagyobb mértékben

Az ürömben a még nagyobb üröm az, hogy az alapélelmiszerek ára mutatja a legnagyobb emelkedést. A liszt lassan luxusterméknek számít a maga 58,4 százalékos drágulásával, de a rántotta sem jön már ki annyira olcsón, mivel a tojás is 23,2 százalékkal drágult. Ezek után nem meglepő, hogy a péksütemények és a száraztészták is jelentős dráguláson estek át. Az előbbiek ára 19,4, az utóbbiaké 21,8 százalékkal emelkedett.

A 2007-es évben egy hónapot leszámítva végig stabilan emelkedtek az élelmiszerárak. A júliusi visszaesés oka az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 8,1 százalékos, az étolaj 2,4 százalékos, valamint a cukor 2,0 százalékos olcsóbbodása okozta. A húsárak júliusban is szárnyaltak, a sertéshús 5,1 százalékkal, a baromfihús 3,7 százalékkal került többe. Az idényáras élelmiszerek nélkül tehát az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal drágultak.

Hiába emelkednek a költségeik, nem lehet további áremeléseket megvalósítani, mert a fogyasztók elérték tűrőképességük határát - vélik a mezőgazdasági termelők. A hirtelen árnövekedés szerintük csak akkor indul be újra, amikor a januári energia-áremelések már nem hagynak más választást.

A termelői árak szeptemberben 25 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés hat és fél éves rekordra futott. A részletekből az is kitűnik, hogy az élelmiszerágazat látványosan kettészakadt. A növényi termékekért 50, az állati termékekért pedig csak 2,5 százalékkal lehetett többet kérni.

Annak ellenére, hogy az agrárkormányzat fő célkitűzése az állattenyésztés erősítése, a számokból jól látszik, hogy ennek pontosan az ellenkezője valósult meg: az ágazat napjai meg vannak számlálva, mert nem sikerült érvényesíteni a drága takarmány miatt megemelkedett költségeket. A húspiac szereplői időzített bombának nevezik a kialakult helyzetet. A takarmányok árainak őszi drasztikus emelkedést januárban az áram és a gáz drágulása követi. A keresleti oldal ugyanakkor nem visel el magasabb árakat, ezért valószínű, hogy némi késéssel ugyan, de a baromfisok is a sertéstartókhoz hasonló helyzetbe jutnak - s feltehetően ők sem hezitálnak sokat az áremeléssel.

Nem lesz többé olcsó hús

Az olcsó hús korszakának egészen biztosan vége. Hamarosan jóval magasabb árakkal találkoznunk a boltokban, de a szakma képviselői szerint fontos lenne megteremteni az átmenetet. Véleményük szerint ugyanis nem lenne szabad sokkolni a fogyasztót: nem mindegy, hogy a most már elkerülhetetlen árváltozás egy folyamat eredményeként vagy hidegzuhanyként éri őket.

Inflációs ráta a harmonizált fogyasztói árindex szerint
ország	október év/év
Ausztria	1,9
Belgium	1,7
Bulgária	6,6
Csehország	2,3
Franciaország	1,4
Lengyelország	2,2
Magyarország	7,8
Nagy-Britannia	2,4
Németország	2,0
Szlovákia	2,1

Az eurozóna országai közül Magyarország "büszkélkedhet" a legmagasabb inflációs rátával. Az élelmiszerárak száguldása természetesen nagyban hozzájárult ehhez. Azt azonban, hogy fellélegezhetünk-e végre, különbözőképpen látják a különböző szervezetek. Az FVM például "csak" 10 százalékos áremelkedést vár 2008-ban élelmiszerfronton.

Az ENSZ azonban nem kecsegtet nagy reményekkel. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legutóbbi jelentésében hamarosan bekövetkező élelmiszerár-boomot prognosztizál. Mivel világszerte csökken a gabonakészlet, árrobanás következhet be az élelmiszerek piacán.

A magas gabonaárak ugyanis rengeteg élelmiszer árába gyűrűznek be, a hústól a kenyéren és a tésztákon át a tejig. Közben a legtöbb gabonaféleség kínálata szűkül, a kereslet viszont folyamatosan emelkedik. Egyenesen azt jósolják, hogy tavaszra 32 éve nem látott alacsony szintre süllyednek a világ gabonakészletei.

Magyarországon a tavalyinak hozzávetőleg kétszeresére, tonnánként átlagosan 50-60 ezer forintig kúsztak a gabonaárak, és az árrobbanás - az aszály és a tavaszi fagyok kártételeivel együtt - jelentős élelmiszerár-emelést okozott. Szakértők szerint az idei drágulási hullámon túl vagyunk, az év végéig már csak kisebb korrekciók lehetnek.

Az FVM optimista, az ENSZ nem

Az FVM nem tartja valószínűnek, hogy az árnövekedést most gerjesztő gabonaféléknél jövőre újabb drasztikus drágulás következne be, s ez valamelyest javítja a kilátásokat. Így az agrártárca legfeljebb 10 százalékos hazai élelmiszerár-emelkedést vár 2008-ban, ami nem veszélyeztetné az inflációs célokat - mondta Gőgös Zoltán államtitkár. Az ENSZ agrárszervezete, a FAO ezzel szemben most úgy látja, hogy elhúzódó krízisre kell felkészülni.