Pénz nélkül sztrájkolni is nehéz

A sztrájk a munkavállalók leghatékonyabb érdekérvényesítő eszköze, ám mivel erre az időre nem feltétlenül jár fizetés, a szakszervezetek sztrájkalapokat hoznak létre a kieső bérek kompenzálására. Az így felhalmozott összegek jelentik tehát a munkabeszüntetés anyagi bázisát, ezért azok adatait szigorúan védik az érdekképviseletek.

A sztrájktörvény alapján a munkabeszüntetés alatt nem jár bér, annak ellenére, hogy a dolgozók ezt az időt a munkahelyükön töltik. Az előírástól ugyanakkor el lehet térni, a munkaadó saját döntése alapján fizethet. Sőt - egy bányász-szakszervezet tisztségviselője szerint - egyszerűen rá is kényszeríthető, csak fel kell venni a sztrájk követelései közé egy ilyen kitételt.

Az adatvédelmi biztos ajánlása miatt a vállalatok nem gyűjthetnének adatokat arról, hogy ki vett részt a sztrájkban, tehát elméletileg csak olyan munkabeszüntetés esetén tagadhatnák meg a fizetést, amiben mindenki részt vett.

A sztrájkok céljai fontosak a tagok, vagy akár az egész ország számára, így előfordul, hogy érdekeik érvényesítése során a munkavállalóknak áldozatot kell vállalni - mondta a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke, Korcsolayné Kovács Krisztina. E terhek csökkentését szolgálja a sztrájkalap, amelyet kizárólag a munkavállalók kiesett bérének kompenzálására, és a sztrájk egyéb költségeinek fedezésére lehet felhasználni.

Csak néhány órára elég a tartalék

Kevés olyan szakszervezet van azonban, ahol ez az összeg elegendő lenne több hetes munkabeszüntetések finanszírozására. Tudunk olyan szakszervezetről, ahol az összes bevétel 10 százaléka megy a sztrájkalapba, ám számításaik szerint ez is csak egy néhány órás munkabeszüntetésre lenne elég abban az esetben, ha minden tagot kompenzálni kellene a kiesett bér után.

A sztrájkalapból kifizethető az adott időre járó bér, vagy egy, a vállalatnál átlagosnak számító fizetésből kiszámított összeg. Az utóbbi előnye az, hogy nincs szükség hozzá a komplikált számfejtésre. A fizetés szintén a célszerűség szempontjának figyelembe vételével általában segély formájában történik.

Van olyan szakszervezet, ahol a vezetők munkaidő-kedvezményét kiváltó összegeket is ebbe az alapba teszik, a patinás szervezeteknél pedig a szakszervezeti vagyontárgyak hasznosítása, például az üdülő kiadása biztosíthat további felhasználható forrást. Általánosságban azonban elmondható, hogy mivel a szakszervezetek egyesületi formában működő társadalmi szervezetek, az elsődleges bevételt a tagdíjak biztosítják, így a sztrájkalap főként abból gyarapszik. Mivel sztrájkot szervezni csak a szakszervezetek tudnak, ezért ők hozzák létre az alapokat is, ezek nem szövetségi szintű döntések - mondta érdeklődésünkre a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, Pataky Péter.

Titkosak a számlák adatai

A pénzalap forrásaihoz hasonlóan annak felhasználása is a szakszervezet saját döntésétől függ. A munka törvénykönyve egyetlen feltételt szab, hogy a sztrájkkal közvetlenül kapcsolatos költségekre lehet csak költeni.

Az alap szorosan kötődik a munkabeszüntetéshez, annak hatékony végrehajtásához nélkülözhetetlen. A szakszervezetek titkosan kezelik a számlák adatait, hiszen azok fontos információkat tartalmaznak lehetőségeikről. Azoknál a szakszervezeteknél, ahol nagyobb esély van egy munkabeszüntetésre, nagyobb összegeket igyekeznek elkülöníteni a kompenzációs alapra is.

Az erős eszköznek érdekes sajátosságai is kialakultak. A sztrájkalap például a szakszervezet gazdálkodásának ellehetetlenülése esetén is megmarad. Sőt, pénzügyi szerepén túl szolidaritás kifejezésére is alkalmas lehet: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az elmúlt két sztrájk tapasztalatai alapján kedden közzéteszi azt a számlaszámot, amire azok a tagok fizethetik be önkéntesen a sztrájk idejére esedékes nettó bérüket, akik nem tudtak sztrájkolni - mondta az érdekképviselet elnöke, Kerpen Gábor az [origo] kérdésére.