Magyarország ellenáll az egykulcsos adónak

Az év elején Bulgária és Románia is "csatlakozott" a az európai feltörekvő gazdaságok szinte mindegyikében bevezetett egykulcsos adórendszerhez. A Magyarországgal szomszédos országok közül is már négyen bevezették ezt az adóopciót, ami kedvelt adóegyszerűsítési megoldásnak számít a posztkommunista gazdaságok körében. Jövőre várhatóan Csehország is csatlakozik az egykulcsosok csoportjához. Az egyik parlamenti párt (az MDF) nálunk is évek óta a rendszer szorgalmazója, érdemes hát áttekinteni, milyen előnyökkel kecsegtet.

Január 1-jén az újonnan csatlakozott EU-tag Bulgária 10 százalékos adókulcsot vezetett be a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra. Akármilyen magasak tehát a fizetések, valamint a vállalati bevételek, az adó változatlanul 10 százaléka a bevételnek. Nem sokkal azután, hogy Bulgária ebbéli tervei egyértelművé váltak, Albánia bejelentette, hogy hasonló szisztémát kíván bevezetni, így Tirana is a 10 százalékos egységes adózás bevezetése mellett döntött.

A nyugati adófilozófiák számára utópisztikus mutatványnak tűnhet ez a megoldás, az egykulcsos adó ráadásul egyes vélemények szerint nem több, mint csupán elméleti elképzelés a közgazdászok részéről. A rendszer mégis egyre nagyobb népszerűségnek örvend Európában, amióta Észtország 1994-ben az újszerű rendszer mellett döntött.

Az egykulcsos adórendszer a fejlett világban elterjedt progresszív adórendszerekkel szembeni alternatíva. A bevétel ugyanakkora százalékát adózza le szegény és gazdag, tekintet nélkül bérre és nemre. A progresszív rendszerben viszont az állam különbséget tesz a fizetések között. A tiszta egykulcsos megoldásban - ahogy Szlovákiában és Bulgáriában - a bevételre vetített adó - a munkavállaló és a munkaadó által fizetett is - ugyanakkora mértékű. Egyes államokban különbséget tesznek a személyi jövedelemadó és a társasági adó között, és míg az szja egységes szintű, a vállalati adót csökkentették, ösztönözve ezzel a külföldi befektetéseket.

A szegények miatt kritizálják

Amennyiben tehát az egykulcsos adózás ilyen remek ötlet, miért nem vezette be mindenki? A válasz valószínűleg a gazdaságok fejlődésének eltérő szintjében rejlik. A nyugati államok kifejlesztették azt az adópolitikát, amely hivatalosan a szegényeknek kedvez, mivel a sokat keresők magasabb kulccsal adóznak. Az egykulcsos adórendszer legfőbb kritikája éppen ezért az, hogy nem veszi figyelembe a szegények érdekeit és igazságtalanul nagyvonalú a gazdagokkal.

A posztkommunista államok többségénél azonban adódik a probléma, hogy virágzó feketepiacot, valamint az adóelkerülést, mint az egyik uralkodó társadalmi mentalitást örököltek. Így pedig legalábbis problémás lenne bevezetni egy skandináv típusú, támogatott adózási rendszert, mivel az emberek egy része egészen egyszerűen nem fizetne. A kormányok ugyanakkor egyetértenek abban, hogy egy olyan rendszer, amiben könnyű beszedni az adókat és nehéz kitérni előlük, könnyebben hoz bevételt, mint egy olyan, ami tele van kiskapukkal és ráadásul nehéz átlátni.

Magyarországon majdnem egykulcsos a rendszer

Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint Magyarországon nézőpont kérdése az, hogy "hány kulcsos" az adórendszer. A forgalmi adó 20 százalékos és a vállalati adók nagyrésze is egységesen 20 százalék. Az szja-nál ez még nem valósult meg, az elemző szerint azonban nem is ez a legfontosabb lépés.

A személyi jövedelemadó csökkentése Németh szerint csak hosszútávon hozhat gazdasági növekedést, rövid távon legfeljebb a fogyasztást generálja. Ettől függetlenül érdemes lenne csökkenteni ezt is, nem beszélve arról, hogy az adócsökkentés mindig jó kampányszöveg - tette hozzá az elemző.

Marad a régi nóta

A Mazars Metrum adópartnere, Szmicsek Sándor kevés lehetőséget lát arra, hogy 2009-ben érdemben megváltozzon az adópolitika, bár erre Magyarország tőkevonzó képességének és versenyképességének javítása érdekében nagy szükség volna. Az adószakértő úgy vélekedett, középtávú célt kellene kitűzni, például az euró bevezetésének céldátumát és annak teljesítésére kellene egy intézkedéscsomagot kidolgozni, benne az adóreformmal.

Szmicsek szerint a versenyképesség növelése érdekében csökkenteni kellene az élőmunkát terhelő elvonásokat. A bért terhelő elvonásokat illetően Magyarország évek óta a harmadik helyet foglalja el az OECD országok rangsorában (csak Belgium és Németország előzi meg). Ez ösztönzi a feketegazdaságot, és nyilvánvalóan nem növeli az ország versenyképességét, különösen a régióban nem - mondta. Az adószakértő negatívumként említette, hogy az élőmunka újratermelésének költségeit továbbra sem ismeri el az adórendszer (például a nyugdíjjárulékot nem lehet levonni az adóalapból).

Az egykulcsos adórendszerről úgy vélekedett: ehhez rengeteg illúzió tapad, így például nem szüntetné meg teljesen a feketegazdaságot, mégis egyszerűbb és átláthatóbb lenne, mint a mostani rendszer, amely olyan bonyolult, hogy a legjobb szándékkal is hibázni lehet.

Legyen nulla kulcsos a szegények sávja

Mihályi Péter közgazdász, a Veszprémi Egyetem és a CEU tanára szerint "nincsenek könnyű megoldások ahhoz, hogy Magyarország felzárkózhasson". Szerinte évtizedes beidegződéseket kellene feladni. Olyan adócsomag lehet eredményes, amely egységes, nagy, átlátható, egyszerű és meggyőző - vélekedett a közgazdász.

Szerinte olyan szektorsemleges, lényegében egykulcsos adózást kell bevezetni, ahol az adózók 70-80 százaléka egységes, egykulcsos adót fizetne, ám a legalacsonyabb jövedelműeké és a legmagasabbaké ettől eltérne. A legalacsonyabb jövedelműeknél legyen ténylegesen 0 kulcsos sáv - tette hozzá.

Az [origo] nem reprezentatív közvélemyén kutatásában több, mint tizenegyezren adtak válasz arra a kérdésre, hogy jónak tarják-e az egykulcsos szja-t. A válaszadók közel fele (49,8 százalék) támogatná a bevezetést, míg 36,5 százalék ellenzi. Véleményük szerint a többet keresőknek többet kéne fizetnie. A maradék 13,7 százalék az szja megszűntetése és az ÁFA emelése mellett voksolt.