Gyurcsány Ferenc miniszterelnök három szakértői bizottság létrehozását rendelte el 2006 szeptemberének első kormányülésén. A feladat az volt: tegyenek javaslatot, miként lehet az energetikában, a kiskereskedelemben és a bankpiacon az aktuális gondokat orvosolni.
A bankok találva érezték magukat: vitatták, hogy ne lenne verseny a lakossági piacon, és állították, hogy a bizottság régi (három-négy éves) adatokból dolgozott, azóta pedig sok minden változott. De megértve "az idők szavát", maguk is azonnal bizottságokat állítottak fel, hogy saját javaslataikat is letegyék az asztalra - s így esetleg esélyük legyen olyan, régóta áhított jogszabályok elfogadtatására, amely könnyebbé tenné az életüket.
Ilyen volt a pozitív adóslista megvalósítása - az igazságügyi tárcával erről már korábban a háttérben tárgyaltak is erről, s a megbeszéléseket beillesztették a Bankszövetség munkabizottságainak sorába.
A bankpiaci testület javaslatainak megvalósítására a kormány külön miniszterelnöki megbízottat is kinevezett, az egykori szabad demokrata képviselő, Gaál Gyula személyében. A megbízott azt ígérte: a jobb szolgáltatást és nagyobb versenyt hozó szabályok egy éven belül életbe léphetnek, hiszen szeptemberre kész lesznek a konkrét jogszabálytervek - olvasható a Népszabadság cikkében.
Ebből azonban nem lett semmi. Gaál a nyár elején állt elő az első eredménnyel: a pozitív adóslista - az új nevén a teljes lakossági hitelnyilvántartási rendszer - kész javaslatával, amelyet a kormány társadalmi vitára óhajtott bocsátani. A jogszabályok ugyan nem voltak meg, de augusztus elején még úgy tűnt: az óriási kormányzati elkötelezettséget bizonyítja, hogy a miniszterelnöki megbízott szeptemberi és év végi határidőket tűzött ki meglehetősen bonyolult feladatok megvalósítására. A tervek ambiciózusak voltak. Szeptemberre el kellett volna készülnie a reklámjogot felülvizsgáló tanulmánynak, hogy egyértelművé tegyék: hogyan kell banki terméket hirdetni, novemberre pedig készen kellett volna lennie a jogszabálynak.
Októberre készült volna el a pénzügyi felügyelet szankcióinak áttekintéséről szóló előterjesztés, az év végéig szólt a határidő a lakástámogatások hordozhatóvá tételéhez szükséges jogszabály-módosítások elfogadására, új panaszkezelési szabályok megalkotására, az ügynökök képesítéséről szóló átfogó rendelkezés létrehozására és a teljes hiteldíjmutató újraszabályozására. Azután pedig - határidő nélkül - jöttek az ennél nagyobb léptékű javaslatok: a kötelező, számlára utalási rendszer bevezetésére (a vállalkozói szférában és a szociális juttatásoknál egyaránt), a pozitív adóslista létrehozására, vagy a bankváltási útmutatók megalkotására, a pénzintézeti papírok egységesítésére.
Mindebből semmi sem valósult meg. A miniszterelnöki megbízott előterjesztését a kormány a mai napig nem tárgyalta. Az igazságügyi tárca - már kész - javaslatát sem bocsátották nyilvános vitára a teljes lakossági hitel-nyilvántartási rendszerről - az állítólag valahol a kancellárián porosodik. A kormány még azt sem tette meg, hogy - miként a megbízott javasolta - felkérje a pénzügyi felügyelet és/vagy a jegybank elnökét egy, a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztését célzó közalapítvány létrehozására. Igaz, ehhez az tartozott volna, hogy a bankoknak lehetővé tegyék: a szakképzési vagy az innovációs járulékukból levonhassák az alapítványnak fizetett összeget. Az adómódosítások során azonban ilyen ötlet fel sem merült.
Ami van, az meglehetősen kevés. A kormány elfogadta a banki hiteldíj- és betétikamatmutatók egységesítéséről szóló rendeletet - februártól kevesebb lesz az apró betű, egyértelműbbé válik a számítási mód -, ám mindez aligha hoz komoly változást az ügyfelek életében. A bankok is úgy értékelik: ettől önmagában senki sem lesz tájékozottabb.
A kormányszóvivői iroda - a történéseket firtató kérdésekre adott - válaszából annyi derül ki: elkülönítetten, tárcánként folyik az előkészítő munka egyes ügyekben. Ezeknek azonban aligha van közük az átfogó banki versenyt segítő intézkedéssorozathoz - írja a lap.