Válság fenyeget az élelmiszeriparban

Bajba kerülhet a hazai élelmiszeripar a nagy mértékű alapanyag-drágulás, a versenyképesség-romlás és a piacvesztés miatt. A kormányzat indirekt módszerekkel segítheti az ágazatot, mivel kötik az uniós szabályok.

Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) ügyvezető elnöke szerint a cégek kifejezetten vesztesek voltak tavaly, mert a kereskedelmi láncok csak részben ismerték el a jelentős költségnövekedést áraikban - írja a Világgazdaság. A legjobban az alapanyagokra leginkább épülő iparágak (hús- és tejfeldolgozás) sínylették meg a változásokat.

Mivel a hazai feldolgozóipar nem volt képes lépést tartani az áremelkedéssel, a termelők inkább hozzáadott érték nélkül adták el külföldre termékeiket. Az Éfosz elemzése szerint ezért feltétlenül hosszú távú kormányzati segítségre van szükség, hogy a termelők a fogyasztási igényeknek megfelelő árakon tudjanak hozzájutni az alapanyagokhoz.

Kötve van viszont a szaktárca keze, mivel az Unió kifejezetten tiltja a közvetlen beavatkozást az agrárágazatba. Ezért csak indirekt módszerek jöhetnek szóba, például a termeléshez járuló egyéb költségek mérséklése (állategészségügyi, hulladékmentesítési kiadások). Továbbá pályáztatással lehetne forrásokat biztosítani a környezetvédelmi kiadásokhoz. Az Éfosz szerint meg kellene szüntetni a fölöslegesnek tartott termékdíj-adót is.

A Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium az élelmiszeripari beruházásokra helyezi a hangsúlyt, így az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében 50 milliárd forintot fog meghirdetni. Gőgös Zoltán államtitkár szerint a legfontosabb feladat az alapanyagok Magyarországon tartása a legfontosabb feladat.

Ennek érdekében versenyképesség-javító beruházásokra és integrált termelésre van szükség. Utóbbi lényege, hogy az agrártermelők tulajdonossá, és így érdekeltté válnának a feldolgozóipari vállalatokban. A mai válságos időszakban a cégek forrásaik felélésével próbálnak túlélni - írja a Világgazdaság.