Mint a belga kormányfő elmondta, a különleges jogokkal bíró részvény "a nemzeti érdekek megvédését" szolgálja. David Martinon, Sarkozy szóvivője ehhez hozzátette, hogy Párizs elképzelése szerint a belgák a Suez belga szabályozás alá tartozó tevékenységében most is aranyrészvényeket birtokolnak, amelyeket átvinnének a leendő óriáscégbe, miközben a franciákat is megilletné ilyen jogosítvány a GdF-Suez francia illetékességű tevékenységében.
A két ország megvizsgálja, hogy az EU jogszabályai lehetőséget adnak-e minderre. Ugyanakkor Brüsszelben közismert, hogy az Európai Bizottság rendre fellép az államot a piacon megillető kiváltságokkal szemben. Sőt az EU belső piaci főigazgatósága például ennél kevesebbért, az állami érdeket kevésbé leplezetlenül védő törzsrészvényekért is beperli Magyarországot az uniós bíróságon; a keresetet az EU jogi szolgálata várhatóan heteken belül elküldi Luxemburgba.
A két éve megindított GdF-Suez fúzióhoz az olasz Enel ellenséges felvásárlási kísérlete adta az ürügyet. Ám az uniós aggályok mellett a francia-belga határ mindkét oldalán kérdéseket vet fel az egyesülés. A Suezzel való kibővülés során a GdF jelenleg csaknem 80 százalékos francia állami tulajdona 34 százalékra csökken, míg Belgiumban az Electrabel vezető áramszolgáltató - mint a Suez százszázalékos leányvállalata - kerül még nagyobb francia befolyás alá - olvasható a Népszabadságban.