Civilekkel hadakozik a Bahart a kikötőfejlesztésekért

Új kompjáratot indít a Bahart a Balaton nyugati medencéjében. Ez növelheti a társaság forgalmát, a tervezett kikötőfejlesztésekkel szembeni civil ellenállással azonban nem lesz könnyű megbirkóznia. A beruházások jó eséllyel csúsznak, ami megtorpedózhatja a balatoni idegenforgalom növekedésének egyik pillérét, a vitorlás turizmus bővülését.

Jövőre új kompjárat indulhat a Balatonon, a Fonyód-Badacsony útvonalon. A tervezett járat jelentősen gyorsabb átkelést biztosít majd a Balaton két partján lévő település között. Ugyankkor az M7-es autópályát az északi partról az eddigi másfél óra helyett 25 perc alatt el lehet majd érni. A tervek mellett szól, hogy mindkét oldalon megoldható a kikötő megközelíthetősége.

A Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) a napokban nyújtja be a beruházáshoz kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányt a gazdasági szaktárca részére. A jövőre befejeződő beruházás csaknem 3 milliárd forinba kerül. A tervezett forgalmat két új komppal bonyolítják majd le - mondta az [origo]-nak Lain Ferenc a Balatoni Hajózási Zrt. műszaki igazgatója. A két 60 illetve 65 méteres új kompra 1-1 milliárd forintot költenek. Fonyódon ezzel együtt tervezik a kikötő bővítését is.

A társaság ebben az évben 21 százalékkal 2,5 milliárd forintra tervezi növelni árbevételét. Mivel készpénz helyett az üdülési csekk lesz idén is a sláger, ezért többségében magyar vendégekre számítanak a hajókon.

A Bahart bevételeinek egyharmada a vitorláskikötők üzemeltetéséből származik. Ezért is indult be nagy erőkkel az elmúlt években a fejlesztési program. Az elmúlt hat évben a cég megduplázta vitorlás-kikötőhelyei számát, amelyek kihasználtsága tavaly átlagosan 90 százalékos volt. Jelenleg egyébként az összes balatoni kikötőhely csaknem fele tartozik a cég érdekeltségébe - mondta az [origo]-nak Lain Ferenc.

Akadoznak a kikötőfejlesztések

A társaság bevételeit tehát jelentősen befolyáslja a kikötői infrastruktúra minősége és mennyisége, főleg annak ismeretében, hogy kormányzati és független szakértők a balatoni idegenforgalom jövőjét a vitorlás turizmus bővülésében (is) látja. Ehhez képest nem jó jel, több helyen is korlátokba ütköznek a tervezett kikötőfejlesztések.

Az üdülőtulajdonosok mellett több civilszervezet is megtámadta a Zamárdiban tervezett kikötőfejlesztést - ami egyébként kisebb-nagyobb megszakításokkal 1940 óta a tervek között van. A 300 férőhelyes vitorlás kikötő mellett nagyobb hajókat is tudnának fogadni. Lain Ferenc az [origo]-nak elmondta, hogy a tervek már a végső közlekedési hatósági engedélyre várnak, a helyiek egy csoportja azonban fellebbezéssl élt, így bizonytalan, hogy mikor kaphatják meg az engedélyt. Az eredeti tervek szerint a csaknem 1,5 milliárd forintból megvalósuló kikötő építése 2008 őszén kezdődne.

Forrás: MTI

A társaság bevételének egyharmadát a vitroláskikötők üzemletetése teszi ki

Csúszik a siófoki kikötőfejlesztés is. A környezetvédelmi engedély ugyan már megvan a bővítéshez, de 21 pontban írtak ki hiánypótlást, ami hónapokra elhúzhatja az engedélyezési ügymenetet - magyarázta Lain Ferenc. Alsóörsön is elkészültek a kikötő bővítéséhez szükséges hatástanulmányok, melyek ugyancsak a hivatalok döntéseire várnak.

Lejárt az önkormányzatok elővásárlási joga

Még mindig nagy reményeket fűznek az önkormányzatok az évek óta lebegtetett privatizációhoz. A települések továbbra is bíznak abban, hogy a kisebb részvénycsomagot viszonylag jobb áron vagy teljesen ingyen 99 évre megtudják szerezni - fogalmazott a műszaki igazgató.

A Balatoni Hajózási Zrt. 48,99 százalékos állami tulajdonú részvénycsomagja - több más társasági részesedéssel együtt - a 2123/2003. (VI.6.) Kormány határozat alapján került az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonába azzal, hogy ezeket a részesedésket értékesíteni kell - mondta az [origo]-nak Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szóvivője. A társaságban tulajdonos Balaton-parti önkormányzatok 2004. augusztusában nyújtották be az igényüket a részvénycsomag térítésmentes átvételére, amire akkor a privatizációs törvény lehetőséget is adott.

Most azonban döntést igényel az is, hogy az MNV Zrt. értékesítse vagy ingyenesen átruházza a tulajdonos önkormányzatok számára a részvénycsomagot. A 2007. évi CVI. törvény rendelkezése alapján az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényi rendelkezés alapján kerülhet sor, jelenleg ilyen törvényi rendelkezés azonban nincs hatályban, vagyis az ingyenes vagyonátadás jogi feltételei ma nem állnak fenn. A társasággal kapcsolatos döntésre az állami vagyonnal való gazdálkodás középtávú stratégiájának Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács általi elfogadását követően kerülhet sor.

Az önkormányzatoknak már nincs elővásárlási joga. A jelenleg érvényes kormányhatározat szerint, az ÁPV Zrt. és az önkormányzatok között ugyais a 2004. június 30-án megkötött "Elővásárlási Jogot Biztosító Megállapodás" rendelkezett arról, hogy a megállapodás hatályba lépését követő 3 év időtartamra biztosította az elővásárlási jogot. Az elővásárlási időszak 2007. június 30-án lejárt, s a megállapodást nem hosszabbították meg.