Surányit a jelölte a kormány az EBRD elnökének

A magyar kormány jelöltje az EBRD elnöki posztjára Surányi György - erősítette meg Veres János pénzügyminiszter a korábbi sajtóértesüléseket pénteken egy budapesti sajtótájékoztatón.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöki székére több jelölt is van, a Reuters szerint Görögország a korábbi nemzetgazdasági- és pénzügyminisztert, Janosz Papantoniut, Németország Thomas Mirow pénzügyminiszter-helyettest, Csehország pedig Zdenek Tuma jegybankelnököt jelöli a posztra.

Surányi György jelenleg az olasz Intesa Sanpaolo közép- és keleti-európai regionális igazgatója és a CIB Bank elnöke.

A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult EBRD jelenlegi, francia elnöke, Jean Lemierre az idén júliusban, nyolc év után távozik posztjáról. Az EU-tagállamok, amelyek együtt az EBRD részvényeinek hozzávetőleg 60 százalékát birtokolják, a jövő keddi pénzügyminiszteri ülésen már napirendre veszik az utódlást. Az értekezleten Lemierre is jelen lesz.

Surányi György 1990-1991 között töltötte be először az MNB elnöki posztját, majd 1992-1995 között a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (CIB) vezérigazgatójaként dolgozott. Másodszor 1995-2001 között volt a jegybank elnöke és e funkciójában Magyarország helyettes kormányzója az EBRD-ben. A CIB Bank Rt. igazgatóságának elnöke 2001 óta, közben 2004-2006 között a Magyar Telekom igazgatóságának is tagja volt. Ugyancsak 2001 óta a zágrábi Privredna Banka felügyelő bizottságának elnöke, az Intesa Sanpaolo közép- és kelet-európai igazgatója. A Brüsszeli Európai és Globális Gazdasági Laboratórium igazgatótanácsának tagja 2005 óta. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékének docense, 1998 óta egyetemi tanára. Tagja a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak és 1988 óta a közgazdaságtudomány kandidátusa. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal polgári tagozata kitüntetést vehette át.

Az EBRD már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010 után "kigraduál" a bankból, vagyis nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra. Ennek eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2007 vége után nem hajt végre több befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét.

Az EBRD ugyanakkor február közepén bejelentette, hogy még további három évre szóló új stratégiát dolgozott ki magyarországi tevékenységének folytatására. Veres János pénzügyminiszter, aki tavaly október végén tárgyalt Londonban a bank vezetésével, annak idején azt mondta: Magyarország nem gondolja, hogy a maga részéről a "graduációt" siettetnie kellene. Varel Freeman, az EBRD alelnöke az őszi találkozó után úgy fogalmazott: a bank sem akarja Magyarországot "kituszkolni az ajtón", így a magyar kormányon múlik a döntés arról, hogy az EBRD még meddig lesz jelen a magyar fejlesztési programokban.