Vége az évekig húzódó gazdasági (tyúk)pereknek

A közigazgatási és a szakmai egyeztetés lezárást követően kerülhet a kormány elé a polgári eljárások gyorsításáról szóló törvénytervezet, amely a perek mellett érinti a végrehajtásokat is, és szélesíti a közjegyzők közreműködésével megoldható vitás ügyek körét.

A polgári eljárások gyorsítását célzó módosítási javaslatok egy része a kisebb súlyú vagyoni viták gyorsabb elintézését, a fizetési meghagyásos eljárás modernizálását, illetve a gazdasági ügyek peren kívüli elintézését szolgálják. A szakma által "kisperértékű" ügyeknek nevezett jogviták esetében általában szerényebb anyagi körülmények között élő személyek, illetve olyan kis- és középvállalkozások érintettek, akiknek a helyzetét maga az eljárás is jelentősen veszélyeztetheti.

Az ilyen esetekben az eljárás fajlagos költsége is sokkal nagyobb, mint a jelentősebb súlyú ügyekben, a bizonyítási költségek pedig sokszor még magának a pertárgynak az értékével is vetekedhet - áll az igazságügyi tárca által készített előterjesztésben. A vita elhúzódása ráadásul nem csak anyagi ellehetetlenüléssel, hanem a szembenálló felek közötti viszony elmérgesedésével is járhat. Mindezen körülmények együttesen indokolják tehát a gyorsított perek szabályainak a bevezetését, amelyre találunk példát a magyar jogtörténetben.

Egymillió forint lehet a gyorsított perek értékhatára

A tervezet a gyorsított perek körébe vonja a kisebb súlyú ügyeket és az egyszerűbb megítélésű jogvitákat is. A tényleges jövedelmi és vagyoni viszonyokra, valamint a bíróságok teherviselő képességére figyelemmel a jelenlegi elképzelések szerint egymillió forint lesz az e körbe tartozó vagyonjogi perek értékhatára, de gyorsabb befejezésre számíthatnak a felek a szomszédjogi, birtokháborítási ügyekben, vagy a lakás, bérlemény kiürítése iránti perekben is. Könnyebb lesz a kölcsönnel kapcsolatos igényérvényesítés a fentieken túl akkor is, ha annak létrejöttét közokirat, vagy teljes bizonyítóerejű magánokirat bizonyítja. Érdekes adat, hogy a helyi bíróságok tekintetében az egymillió forintot meg nem haladó ügyek aránya az összes ügyérkezés 60-65 százaléka.

A gyorsított eljárásban kiemelt szerepe lesz a 60 napon belül kitűzendő tárgyalásnak, illetve annak is, hogy a vitát a lehetőségekhez képest már az első tárgyaláson el kell bírálni. Az előre be nem jelentett tanúkat a felek kötelesek lesznek magukkal hozni, és a bizonyítási indítványokat is legkésőbb az első tárgyaláson kell majd előadni. A bizonyítás a tervezet szerint legfeljebb kétszer, 30-30 napra halasztható el, és szigorú szankciók kapcsolódnak majd a tárgyalás elmulasztásához is. A cél ugyanis a jogvita lehető legrövidebb időn belül történő lezárása.

Automatizált fizetési meghagyások

Tavalyelőtt született meg az az uniós rendeletet, mely a tagállamok számára lehetővé teszi a fizetési meghagyás elektronikus úton történő elintézését. Erre tekintettel nálunk is időszerűvé vált a jelenlegi szabályok modernizációja, az úgynevezett automatizált eljárás bevezetése. Az igazságügyi tárca által készített előterjesztés kiemeli ugyanakkor, hogy a reformokhoz szükséges technikai feltételek jelenleg még nem adottak, így most kizárólag azokat a módosításokat célszerű végrehajtani, amelyek a hagyományos, papíralapú ügyintézést egyszerűsítik, és lehetővé teszik az átállást a jövőbeni elektronikus eljárásra.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a fizetési meghagyások kapcsán is egymillió forintra emelkedik az eddig kétszázezres értékhatár, azaz az egymillió forint alatti követeléseket kizárólag fizetési meghagyás útján lehet majd érvényesíteni. Külön jogszabályban rögzítenék az eljárás megindításához szükséges úgynevezett intelligens formanyomtatványt, amely az internetről is letölthető lesz. Rögzítenék továbbá, hogy a kérelem megvizsgálása csak formális lesz, magának a követelésnek a fennállását kizárólag az adós ellentmondása folytán vizsgálja a bíróság

Kötelező mediáció a gazdasági perekben

Az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslat a jogi személyek megyei bíróság előtti, azaz bonyolultabb, vagy magasabb perértékű peres eljárásaiban kötelezővé tenné a jogi képviseletet. Ez nem jelent különösebb nehézséget a jelenlegi helyzethez képest, a felek többsége ugyanis már most is döntően jogi képviselővel jár el. Könnyítés ugyanakkor hogy, ha a cég törvényes képviselője (például ügyvezető) is rendelkezik jogi szakvizsgával, akkor maga is eljárhat jogi képviselőként.

A gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben a tervek szerint kötelezővé tennék az előzetes egyezkedést, illetve annak megkísérlését. Ennek értelmében a keresetlevélhez csatolni kell majd azt az okiratot, amellyel a felperes igazolja, hogy megkísérelte a jogvitát közvetítői eljárás keretében rendezni.