Deloitte: Külföldi terjeszkedés lehet jó a lízingcégeknek

A Deloitte szakértői szerint a tőkeerős magyar lízingcégeknek érdemes megfontolniuk a terjeszkedést a régióban, mert a magyar piac ugyan kiemelkedően fejlett, ám a környező országok lízingpiacai sokkal dinamikusabban fejlődnek.  

A Deloitte csütörtöki sajtóközleménye szerint Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója a tanácsadó cég és a Magyar Lízingszövetség csütörtöki konferenciáján elmondta: a külföldi terjeszkedés mind határon átnyúló (cross border) ügyletekkel, mind pedig külföldi letelepedéssel megvalósítható. A befektetések megkezdése előtt azonban a célország pénzügyi környezetének és előrejelzéseinek megismerése mellett célszerű feltérképezni az adott állam jogi, adózási és számviteli szabályait is.

A Deloitte régiós szakértőinek előadásaiból kiderült: számos államban van külön törvény a lízingügyletek kezelésére, a pénzügyi lízing ugyanakkor nem minden országban engedélyköteles.

A román lízingpiacra egyelőre nem jellemző a külföldről nyújtott ingatlanlízing, pedig Romániában nincs illetékfizetési kötelezettség az ingatlanok tulajdonjogának megszerzésekor. Romániában a szakértők az elkövetkező négy évben az összes lízingkihelyezések megduplázódását várják, amellett, hogy már 2004-ről 2005-re is több mint 45 százalékos növekedés volt ebben a piaci szegmensben.

A horvát ingatlanlízing-piacot korábban visszavetette a fejletlen ingatlan-nyilvántartási rendszer, ez a probléma azonban az utóbbi időben megoldódni látszik, 2009-re egy teljes egészében megújult rendszer lép a régi helyébe. A horvát lízingpiaci kihelyezések 2003-tól napjainkig megduplázódtak, a növekedés tavaly több mint 17 százalék volt. Az adójogi szabályozás szinte teljesen harmonizált az uniós szabályokkal, és Horvátország uniós csatlakozásával a Deloitte szakértői szerint még inkább zökkenőmentessé válhat a határon átnyúló lízing.

Szignifikáns növekedés tapasztalható a szerb lízingpiacon is, ahol 2006 óta 31,4 százalékos bővülés volt. Szerbia szintén rendelkezik lízingtörvénnyel, a forgalmi adó szabályozás nagyban hasonlít a magyar áfarendszerhez, a számviteli környezet szinte teljesen azonos a nemzetközi számviteli sztenderdekkel. Bár a lehetőség biztosított, a határon átnyúló lízing helyett a szerb piacon elsősorban a gazdasági letelepedés és a leányvállalaton keresztül történő lízingszolgáltatások terjedtek el. A szakértők a szerb piacon is jelentős növekedést prognosztizálnak.

A cseh piacon kevesebb szerződést kötnek, de a lízingügyletben kihelyezett összeg volumene egyre nő. A növekedés nem olyan mértékű, mint a román, horvát és szerb piacon, a cseh lízingpiaci kihelyezések az elmúlt 10 évben duplázódtak meg. A cseh adójogi szabályozás is EU-konform, ugyanakkor a számviteli elszámolásban a magánjogi tulajdonlást és nem a gazdasági tulajdonlást követik, azaz a lízingügyletben a lízingbeadónál történik a lízingtárgy számviteli kimutatása, függetlenül attól, hogy a lízingbevevő használja a lízingtárgyat.

A szakértők érdekességként kiemelték: sem a cseh, sem pedig a szlovák törvényi szabályozásban nem jelenik meg a lízing fogalma.

Szlovákiában ugyanakkor valamivel dinamikusabb a lízingpiac növekedése, itt 2004 óta duplázódott meg a lízingügyletek volumene. A lízingügyletek közül Szlovákiában is a személygépjármű-lízing a legszámottevőbb, s az ottani szabályozásban a magyarral összehasonlítva egyértelmű pozitívumként említették, hogy a gépjárművek regisztrációja jóval olcsóbb.