Bankbotrány kibontakozóban Angliában

Krimibe illő, "piszkos trükköket" alkalmazó szervezett piaci árfolyam-manipulációs hálózat körvonalai kezdenek kibontakozni az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb londoni tőzsdei incidense nyomán, amelynek során - az amerikai Bear Stearns nagybankhoz hasonlóan - csaknem sikerült összedönteni a legnagyobb brit jelzálogkölcsönző intézet anyabankját.

Az eset az HBOS-t, az Öt Nagy, vagyis az öt vezető brit nagybank egyikét - a Halifax jelzáloghitel-intézet tulajdonosát - érintette. A hét közepén a Londoni Értéktőzsdét (LSE) olyan pletykák öntötték el, hogy az HBOS-nek finanszírozási problémái vannak, és a Bank of Englandhez - a brit jegybankhoz - fordult azonnali rövid távú likviditásért. A bank részvénye alig egy óra alatt 17 százalékot zuhant, több mint 3 milliárd dollárt lefaragva az HBOS piaci tőkeértékéből.

A Bank of England - tartva egy általános és beláthatatlan következményű bankpániktól - példátlan lépéssel azonnal körbetelefonálta a nagy brit médiaszervezeteket, cáfolva, hogy az HBOS vagy bármelyik másik brit nagybank vészfinanszírozást kért volna.

A brit pénzügyi felügyelet (FSA) szintén azonnal vizsgálatot indított nyerészkedési célú, szándékos piaci rémhírterjesztés gyanújával. A hatóság feltételezése szerint az HBOS részvényének összedöntésével egy rövid pozíciókat kiépítő - vagyis árfolyamzuhanásra játszó - kereskedő 100 millió font haszonra tehetett szert.

Lehallgatás és rémhírterjesztés?

A pénteki The Daily Telegraphban az eset kapcsán olyan értesülés jelent meg, hogy egy londoni székhelyű fedezeti alap illegális piaci módszereket űző külön részleget hozott létre az árfolyamok manipulálására.

A legnagyobb konzervatív brit napilap által látott - a pénzügyi hatóságokhoz már korábban eljuttatott, egy informátor által eskü alatt tett - leleplező nyilatkozat szerint a meg nem nevezett fedezeti alap magándetektíveket alkalmazott, akiknek feladata a kiszemelt cégek igazgatói által küldött belső email-üzenetek feltörése, telefonjaik lehallgatása volt.

Emellett az alap fedőcégeket is létrehozott, amelyekben saját alkalmazottai újságírónak, illetve független kutatóknak adták ki magukat. A begyűjtött kedvezőtlen céginformációkat eljuttatták vezető befektetői bankoknak, abban a reményben, hogy a rémhírek terjedni kezdenek, és egyes részvényárak ettől zuhanni fognak.

"Biztosított" short-term játszma

A fedezeti alap milliós hasznokra számíthatott azáltal, hogy rövid eladási tranzakciókat kötött az adott, zuhanó értékű részvényekre.

A rövid eladás fedezetlen határidős ügylet; lényege, hogy a valójában birtokon kívül lévő eladó az eladási tranzakció megkötésének pillanatában, illetve a későbbi kötelező visszavásárlás időpontjában érvényes, reményei szerint akkor már alacsonyabb árfolyam különbségéből húz hasznot. Ha elszámítja magát, és az árfolyamok emelkednek, veszít az ügyleten.

Az HBOS hét közepi súlyos megingását is "rosszindulatú" híresztelések előzték meg a Cityben, bár a pénteken napvilágra került értesülésből nem derül ki, hogy ez az adott incidens köthető-e a szóban forgó fedezeti alaphoz.

Az FSA vizsgálói most próbálják visszakövetni azokat az email-üzeneteket, amelyeket kereskedők kaptak a brit nagybank állítólagos - mind az HBOS, mind a Bank of England által azonnal és határozottan cáfolt - likviditási gondjairól.

A Bear Stearns is gyanús

Londoni értesülések szerint az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) szintén vizsgálja, hogy a Bear Stearns - az ötödik legnagyobb amerikai bank - múlt heti összeomlásához nem piacbefolyásoló célú, félrevezető információk terjesztése és bennfentes kereskedés vezetett-e.

A Bear Stearns piaci tőkeértéke kevesebb mint egy év alatt 18 milliárd dollárról 240 millió dollárra olvadt, és a céget végül a rivális JP Morgan vette meg megalázó, részvényenként 2 dolláros áron, a Federal Reserve likviditáspótlási garanciájával.