Adóparadicsomok miatt változtatna Kovács

Napjainkban az Európai Unió szintjén az adócsalások összege már évi 200-250 milliárd eurót tesz ki. Ez hozzávetőleg ötszöröse az EU által a mezőgazdaságnak szánt pénzeszközöknek. Az adóügyi biztos a távol-keleten is vizsgálódna.

A tervezettnél hamarabb végzik el a megtakarítások kamatjövedelmének megadóztatására vonatkozó uniós jogszabály felülvizsgálatát, miután egyes tagállamok jómódú állampolgárai előszeretettel vitték ki félretett pénzüket a különböző adóparadicsomokba - mondta Kovács László, az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa. Az Európai Bizottságnál azt is el kívánja érni, hogy a betétjövedelmekről olyan, nem európai adóparadicsomok is szolgáltassanak információkat az EU adóhatóságainak, mint a távol-keleti miniállamok, köztük a Kínához tartozó Hongkong és Makaó, valamint Szingapúr.

Az adó- és vámügyi biztos szerint a megtakarítások megadóztatására vonatkozó jogszabály mielőbbi felülvizsgálata azért sürgős teendő, mert néhány államban, például Németországban komoly belpolitikai válságot idézett elő az, hogy ottani, vezető beosztású, nagy jövedelemmel rendelkező állampolgárokról kiderült, jövedelmük egy részét átmentették Liechteinsteinbe.

Több infót akar

Az európai adóparadicsomokkal, köztük Svájccal, Liechtensteinnel, Monacóval, San Marinóval és Andorrával úgy néz ki, sikerült megállapodni, hogy az unió tagállamai adóhatóságainak is adnak információkat arról: az EU-s állampolgárok milyen betétekkel rendelkeznek az adott adóparadicsomokban - elemezte az adóügyi biztos. Kovács László szerint a jogszabályt két irányba kell módosítani: egyrészt nemcsak a betétekről, hanem a részvényekben, kötvényekben, befektetési alapok jegyeiben őrzött pénzeszközökről is kellene, hogy információt kapjanak az uniós tagállamok adóhatóságai. Másrészt az adóhatóságok információval való ellátását területileg is ki kellene terjeszteni, elsősorban a már megnevezett távol-keleti adóparadicsomokra.

Kovács László aláhúzta: gond az, hogy például Hongkongban a betéteket sem kötelező nyilvántartani, így a pénzintézetek olyan információkat nem tudnak szolgáltatni, hogy mely országok állampolgárai mekkora összegeket helyeztek el náluk. A távol-keleti kis országok érdeke azonban, hogy megszűnjék cégeik kettős adóztatása az uniós tagállamok vonatkozásában, így Kovács László szerint remény van arra, hogy hosszú távon sikerül ezekkel a kis országokkal is megegyeznie az uniónak ebben a kérdésben.

A társasági adó is terítéken van

Kovács azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság még idén szövegszerű jogszabályi változatot igyekszik kidolgozni az illetékes európai hatóságoknak a társasági adóalap harmonizációjáról. Az adóügyi biztos szerint ugyanis, ha a társasági adóalap számítását egységesítik az unióban, az azt eredményezné, hogy az integráció közös piacára a jelenleginél jóval több kis- és középvállalkozás (kkv) léphetne ki termékeivel, szolgáltatásaival.