Surányi is lenne EBRD elnök

A költségvetési fegyelem szigorítását kérték az uniós tagállamoktól kedden, stabilitási és konvergencia-programjaikat értékelve, az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei, akiknek tanácskozásáról az is kiszivárgott, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) élére jelenleg a német Thomas Mirow a legesélyesebb.

Az EBRD elnöki tisztére Surányi György volt MNB-elnök személyében magyar jelölt is van, de miután az EU-tagállamok közül Franciaország is a jelenlegi német pénzügyminiszter-helyettest biztosította támogatásáról, az ő esélyei növekedtek meg leginkább. A bankelnök személyét bizonyosan az EU-n belüli megállapodás alapján választják ki, bár az EU és az Európai Beruházási Bank (EIB) csak kettő a hatvanhárom részvényes közül, amelyek között ott az Egyesült Államok és Oroszország is.

A részvényesek hivatalosan májusban döntenek a bankelnök személyéről. Az 1991-ben alapított EBRD eddigi négy elnöke közül három francia, egy német volt. Az alelnököt eddig mindig az Egyesült Államok delegálta.

A keddi brüsszeli tanácskozásról uniós diplomaták azt jelezték, hogy a legnagyobb támogatást a tagországok között Mirow élvezi. Christine Lagarde francia gazdasági miniszter már hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy Párizs is a német jelöltre szavaz.

A miniszterek ezúttal összesen 14 EU-tagállam stabilitási, illetve konvergencia-programját tekintették át, az Európai Bizottság múlt hónapban kiadott értékelései alapján. Mindegyik esetében osztották a brüsszeli bizottság véleményét, de a balti államokat például külön figyelmeztették arra, hogy ha elengedik a béreket és azzal együtt az inflációt, akkor távolabb kerülnek az euróbevezetéstől.

Litvánia eredetileg már tavaly szerette volna bevezetni az uniós közös pénzt, de annak inflációs feltételét nem tudta teljesíteni - most már gyakorlatilag egyik balti állam sem számíthat az euróövezeti tagságra ebben az évtizedben. A legkeményebb bírálatot ezúttal Lettország kapta, amelynek a miniszterek szerint már a stabilitását fenyegeti a magas infláció.

A miniszterek a bizottság ajánlásai nyomán Csehországot további szigorú pénzügypolitika folytatására szólították, miközben méltatták az euróövezetbe legutóbb belépett három ország, Szlovénia, Málta és Ciprus pénzügyi teljesítményét. Alapvetően pozitív bizonyítványt kapott Bulgária is, bár egyértelmű, hogy a legújabb EU-tagoknak még várniuk kell az eurócsatlakozásra.

Portugália esetében a bizottság dicsérte a hiány tavalyi 3 százalék alá szorítását, míg Ausztriát és Finnországot továbbra is az Európai Unió egyik legegészségesebb gazdaságának minősítette. Spanyolország és Görögország esetében a szigort hangsúlyozta a tanács.