A szlovákok remek lehetőséget látnak a magyar piacban, ez pedig kiélesíti a versenyt, sőt erős konkurenciát nyújt a hazai cégeknek - idézi Dombi Andrást, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-szlovák tagozatának elnökét az sktoday.com a TASR szlovák hírügynökségre hivatkozva. Szabadon lehet szállítani egyik országból a másikba, a határátkelőkön pedig már vámmentesen érkeznek a termékek.
A szlovák befektetők elsősorban építő- és bútoripari vállalatokat létesítettek, de aktívak az élelmiszeriparban is a határmenti területeken. Valószínűleg a későbbi áttelepülés reményében szállítottak Magyarországra alapvető nyersanyagokat - még a schengeni csatlakozás előtt. A fafeldolgozásban például vállalatokat alapítanak és késztermékekkel látják el a piacot. Az új tevékenység arra ösztönzheti az MKIK-t, hogy irodákat nyisson Salgótarjánban és a közeli Luncenecben a határokon átívelő Phare CBC keretein belül.
"Lenyúlják" a vevőkört
Az építőiparban például bevett szokás volt, hogy szlovák cégek fenyőárukat forgalmaztak magyar cégeknek, amelyek ezeket itthon értékesítették. Újabban viszont magyar üzletkötőket alkalmazva felmérik a vevőkört és saját vállalatot alapítva saját maguk terítik a termékeket a piacon.
A szlovákok leginkább bt.-ket és kft.-ket alapítanak és bőszen terjeszkednek Dombi szerint. Az egyszerű mintázatlan 15-ször 15-ös csempéket, amiket a magyarok már majdnem snassznak tartanak legyártani, a szlovákok előszeretettel gyártják. A kereslet pedig megvan rá, mivel a vendéglátóipar különösen kedveli az ilyen típusú termékeket.
Schengennel új lehetőségek nyíltak
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke is üdvözli az új lehetőségeket. Csáky Pál szerint a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet kiterjesztése a magyar-szlovák határ két oldalán élő magyarság számára új, eddig csak Nyugat-Európában látott együttműködési lehetőséget biztosít. Csáky részt vett az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcsoportjának ülésén, ahol elmondta, hogy minden szinten - a vállalkozói, az önkormányzati és az emberek napi kapcsolattartási szintjén is - támogatni kívánják a szlovák-magyar jogi személyek közötti együttműködés kialakítását.
Az áttelepült vállalatokra azonban nem jellemző, hogy a munkaerőt is hoznák magukkal.. Dombi András maga is szívesen alkalmazna határon túliakat a Lívia Csokoládégyárban, aminek ő az ügyvezetője. Ehhez azonban előzetes munkavállalási engedélyre lenne szükség, amit csak akkor kapnak meg, ha nincs hasonlóan képzett kiközvetíthető magyar munkaerő.
A magyarok nem mennek
A magyarországi vállalkozások pedig óvakodnak a szlovákiai befektetésektől. A határon túl a gazdasági környezet elég barátságos ugyan, a cégalapítás viszont meglehetősen macerás és költséges. A következő néhány évben ugyanakkor komoly átrendeződések várhatóak a határ mentén - tette hozzá Dombi, aki nem kívánta megbecsülni a Magyarországon létesült szlovák tulajdonú cégek számát. Az idegenforgalom gyakorlatilag az egyetlen terület, ahol az együttműködés és a kitelepülés kölcsönös. A többi iparágban a magyar vállalkozások inkább megállapodást kötnek egy-egy szlovák vállalattal, amely terjeszti a magyar terméket.
Már az sem jellemző, hogy a magyarok bevásárló körutakat tesznek a szomszédba, mivel a régen olcsó cipő, sör, cukor, csoki már nem is annyira olcsó, főleg nem a határ mentén. Érdemes naprakésznek maradni az árakban, így talán lehet valamennyit spórolni. Mostanában egyébként pont a szlovákok jönnek hozzánk az alacsonyabb benzinárak miatt.