Vásárlói tudatosságunk közepes

A vásárlói tudatosságunk erősítését célzó Kirakat.hu és a Szonda Ipsos kifejlesztette az úgynevezett Tudatos Vásárlói Indexet. A jelenleg 4,55-ös átlagot mutató TVI szerint van még mit fejlődnünk: habár a megkérdezettek több mint fele tudatos vásárlónak számít, ezen belül az internet-hozzáféréssel rendelkezők az átlagosnál is tájékozottabbak, a válaszadók 70 százaléka alig vagy egyáltalán nincs tisztában fogyasztói jogaival. A legnagyobb fokú tudatosság a 30 év feletti, magas társadalmi státuszú, világhálón tájékozódó, városi nőket jellemzi.

Az első felmérés eredményei azt mutatják, hogy jelenleg a TVI átlagosan 4,55 ponton áll, mely egyelőre közepes osztályzatot jelent vásárlói tudatosságunkat 1-7-ig terjedő skálán szemlélve.

A skála két legfelső kategóriájába tartozó különösen tudatos körbe a válaszadók 1/3-a esik. Az index felsőbb kategóriáiban nagyobb arányban vannak jelen a nők és a magas társadalmi státuszú, 30 év feletti, internet-hozzáféréssel rendelkező városi fogyasztók, míg a 18-29 év közötti fiatalokat kevésbé jellemzi a célirányos és tudatos vásárlás.

Fogyasztói érdekeink a környezet előtt

Az attitűd vizsgálatok során kiderült, hogy a közvetlen, alapvető fogyasztói érdekeinket - pl. hibás termékek azonnali kicseréltetése, szervizgarancia igénybevétele - inkább szem előtt tartjuk, mint az etikai alapon nyugvó fogyasztói viselkedést. Míg a hibás terméket a válaszadók 59 százaléka biztosan visszavinné, addig az újrahasznosítható csomagolású termékeket csak 23 százalékuk részesíti előnyben, 19 százalékuk hajlandó csak többet fizetni a természetes, környezetkímélő termékekért és mindössze 16 százalékuk nem vásárol olyan kozmetikumot, melynek gyártója állatkísérleteket végez.

Környezettudatosabb, spontánabbak, széleslátókörűbb netezők

Érdekes, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkezők vásárlói magatartása némely állítás tekintetében jelentős eltérést mutat a világhálót nem használóktól. A TVI szerint a netezők nagyobb arányban figyelnek az áru minőségre és inkább hajlandóak a környezettudatos fogyasztói gondolkodásra, mint a hozzáféréssel nem rendelkezők. Mindezek ellenére azonban az átlagosnál jellemzőbb rájuk a spontán vagy online reklámok hatására történő vásárlás.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkezők közel kétharmada látogat általános információszerzés céljából különböző weboldalakat, mielőtt megvásárolna egy terméket vagy igénybe venne egy szolgáltatást. Érdekesség, hogy a megkérdezettek több mint fele (58 százalék) azért teszi mindezt, hogy a legolcsóbb vásárlás lehetőségét megtalálja.

Nem vagyunk tisztában a fogyasztói jogainkkal

A Kirakat.hu és a Szonda felmérése a fogyasztói ismeretek tekintetében jelentős hiányosságokra mutat rá. A válaszadók közel 70 százaléka a 13 fogyasztói joggal kapcsolatos kérdésből mindössze hét vagy annál kevesebb kérdésre adott helyes választ. Itt is átlag feletti eredményt értek el az internet-hozzáféréssel rendelkezők, továbbá a fiatal, magasabb iskolai végzettségű városi lakosok.

A legnagyobb fokú bizonytalanság a jótállás és a szavatosság témakörében tapasztalható. Az eredmények szerint a válaszadók kevesebb mint fele van tisztában azzal, hogy az interneten keresztül vásárolt termékek nyolc napon belül visszaküldhetők, csak minden harmadik ember (29 százalék) tudja, hogy három napon belül bármilyen termék indoklás nélkül visszavihető a kereskedőnek és csak minden negyedik (20 százalék), hogy a jótállás minden termékre és szolgáltatásra alapvetően jár.