Korábban kell a nyugdíjas korra gondolni

A magyarok közül nagyon kevesen gondolnak optimistán nyugdíjas éveikre, megtakarítási hajlandóságuk igen alacsony - derül ki az AXA csoport megbízásából a GfK piackutató intézet által elvégzett nemzetközi felmérésből.

A felmérés eredményeiről szóló csütörtöki közlemény szerint Magyarországon az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt, a munkavállalók 80 százaléka önként megy nyugdíjba. E kiugró arány a második legmagasabb a vizsgált 26 ország között, szemben a régió, illetve Európa 50 százalékos átlagával. Ez nemzetközi összehasonlításban is alacsony megtakarítási hajlandósággal párosul.

Súlyosbítja a hazai helyzetet, hogy a megtakarításokra alkalmas pénzügyi termékek ismerete nagyon hiányos - áll a közleményben.

A 26 országot magába foglaló nemzetközi felmérés célja a nyugdíjazással kapcsolatos elképzelések, érzések feltérképezése volt. A teljes lakosságra vetített reprezentatív kutatást tavaly júliusban első alkalommal végezték el Magyarországon háromszáz aktív dolgozó és háromszáz nyugdíjas részvételével.

A kutatók arra kerestek választ: az emberek hogyan készülnek a nyugdíjra, hogyan élik meg a nyugdíjba vonulást és pénzügyileg időben elkezdenek-e gondoskodni a nyugdíjas évekről.

A felmérés egyik megállapítása szerint a magyar válaszadók jóval pesszimistábbak az európai átlagnál a nyugdíjas éveikkel kapcsolatos kérdéseket illetően. Jelentős részüknek főként a szegénység, a betegség és a magány jut eszébe a nyugdíjaskor hallatán, és csak alig több mint 50 százalékuk gondolkodik pozitívan erről az időszakról, nekik a szabadidő, az utazás és a nyugalom jut leginkább eszükbe.

A válaszadók 39 százaléka tervezi, hogy nyugdíjba vonulása után is folytatja munkáját, ez az arány az európai átlagnál kevesebb. Ennek ellenére a nyugdíjasok csak mintegy 10 százaléka keres pénzt nyugdíja mellett, amely megegyezik az európai átlaggal.

Bár a hazai nyugdíjasok harmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetően a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi nagyjából 100 ezer forintos összeghez képest, mintegy 27 ezer forint hiányzik a nyugdíjasok kasszájából.

Európai összehasonlítást tekintve több országban is fordított a helyzet, a nyugdíjasok számára folyósított összegekből számos országban még megtakarításokra is jut. A környező országok közül igaz ez a csehekre is, ám a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb az arány, a hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki.

A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a bizonytalanság és a lakosság fele által előrevetített alacsonyabb nyugdíjas kori életszínvonal ellenére, a magyarok kevesebb, mint harmada gondoskodik tudatosan nyugdíjáról a munkával töltött évek során, szemben a közép-európai régió 52 százalékos értékével.

Míg Nyugat-Európában sokan már húszas éveik derekán kezdik meg az időskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarok sokszor csak az 50 éves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézségek, betegség vagy baleset esetén döbbennek rá az időskorra való pénzügyi felkészülés fontosságára. Magyarországon a tudatos öngondoskodás megkezdése a közép-európai átlaghoz képest három, míg az európai átlaghoz képest öt évvel későbbre, átlagosan 38 éves korra tolódik ki.

A megkérdezettek közül azok, akik jövedelmükből megtakarítanak, az európai átlaghoz képest igen alacsony összegről számoltak be, ami részben az alacsony fizetéseknek, részben annak tulajdonítható, hogy a legtöbben a nyugdíjcélú állami elvonásokat adóként élik meg, és azokat nem számítják megtakarításaikhoz.