Bár a dollár vásárlőerő-paritáson mérve rendkívül olcsó a közös devizához képest, de ezek az összefüggések csak nagyon hosszú távon érvényesülnek, rövid távon a gazdasági kilátások, és a kamatkülönbözetre való várakozások határozzák meg a devizák mozgását - nyilatkozta Móró Tamás, a Concorde brókercég vezető elemzője. Más kérdés, hogy nem is feltétlenül cél a dollár erősítése, a recesszió rémétől félő amerikai gazdaságot a döntéshozók a gyenge dolláron keresztül erősödő exporttal is próbálják megmenteni.
Ördögi kör
Kérdés, kialakulhat-e egy ördögi kör, ahol a gyengülő dollárra emelkedő nyersanyagárak miatt emelkedő infláció további kamatemeléseket vált ki a fejlődő országokban, ezzel méginkább erősítve a jüanra és társaira irányuló felértékelési nyomást. Mindenesetre úgy tűnik, ma ezekbe a devizákba fektetve nem lehet sokat tévedni - véli az elemző.
A másik kérdés, várhatunk-e egy hirtelen bekövetkező, drasztikus dollár összeomlást? Ezt természetesen nem lehet kizárni, azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez egyes spekulánsokon kívül sok befektetőnek nem érdeke, jelentős problémákat okozna a világ bankjainak és nemzetközi tartalékalapjainak, akik így dollárban tartott eszközeiken hatalmas veszteségeket mutatnának ki. Egy ilyen helyzetben könnyen sor kerülhetne egy összehangolt devizapiaci intervencióra is, amelynek lehetőségét ma még szinte mindenki elveti - teszi hozzá Móró Tamás.
Az Egyesült Államok devizája a kínai jüannal szemben is gyengült, és az USD/jüan-árfolyam azóta nem járt 7 alatt mióta a jüan dollárhoz viszonyított rögzített árfolyamán lazítottak 2005-ben. A kínai pénz azóta 18 százalékot erősödött. Jelenleg 1 USA-dollárért 6,9920 jüant adnak Kínában - jelentette a kínai Xinhua hírügynökségre hivatkozva a CNN.
Már Kínában is aggódnak
A kínai pénz erősödése drágábbá teszi a kínai termékeket a tengerentúlon, miközben csökkenti a kínai exportőrök bevételeit, vagyis hátrányosan érinti a "Made in China" feliratú termékek készítőit. De a Kínába települt multik sem örülnek neki, mivel, már eddig is panaszkodtak a munkaerő, az energia és a nyersanyagok emelkedő árai miatt. Az árfolyamváltozás leginkább az Amerikából Kínába exportáló cégeknek kedvező, amelyek többet kapnak termékeikért.
Peking még mindig egy viszonylag szűk árfolyamsávra korlátozza a jüant, azt állítva, hogy a megszorításokra a fejlődő kínai pénzügyi iparág védelmének érdekében van szükség. Az Egyesült Államok és Európa a jüan gyorsabb felértékelődését szeretné elérni, és bizonyos amerikai törvényhozók ezt kikényszerítendő akár büntetőtarifákat is kivetnének a kínai importra. Az USA Kínával való külkereskedelmi forgalma amerikai szempontból 256,3 milliárd dolláros hiányt mutatott 2007-ben.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Henry Paulson a múlt héten járt Kínában, és megismételte a jüannal való szabadabb kereskedés igényéről szóló amerikai álláspontot. A kínaiak állítólag hajlandóak fokozatosan lazítani a kereskedési szabályokat. Ez egyébként bizonyos szempotból Kínának is érdeke, hiszen az egyre növekvő belső fogyasztás mellett nem elhanyagolható, hogy egy erősebb jüan például olcsóbb olajbehozatalt is jelentene.
Bizonyos kínai ágazatokban a dollár árfolyamcsökkenése alig kezelhető veszteségeket okoz, így több területen már a dollár elszámolású piacokról való kivonulás lehetősége is felvetült. A világ zömében még mindig nagyrészt dollár alapon zajlik a külkereskedelem, de az utóbbi időben egyre többen igyekeznek áttérni az euró, vagy a brit font használatára.