Burai-Kovács János, az egyik alperes, az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvédje a több mint háromórás zárt tárgyalás után elmondta: a pénteki tárgyaláson eljárásjogi kérdésekről folyt a vita.
A Deloitte könyvvizsgáló vezette alperes jogi képviselői a tárgyaláson a bíróságtól ítéletet kértek, mégpedig azt, hogy utasítsa el az állam és több állami cég keresetét, amelyben mintegy 170 milliárd forintot követeltek a Postabank egykori könyvvizsgálóitól.
Az ügyvéd közölte: beadványt nyújtanak be a Fővárosi Bírósághoz, és azt kérik, hogy a keresetet elutasító kérelmüket fogadja el a bíróság, amiről a bíró végzésben dönt majd.
A mostani per előzménye, hogy a magyar állam és több állami cég több mint 7 évvel ezelőtt kártérítési pert indított a Postabank három könyvvizsgálója ellen, mert szerintük a könyvvizsgálók hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki.
A felperesek kétfajta jogcímen összesen mintegy 170 milliárd forintos kárigényt jelentettek be a perben: egyrészt a Postabank-részvények névértékének csökkenése miatt mintegy 40 milliárdos vagyonvesztés, másfelől pedig a pénzintézet 1998. december 30-i rendkívüli közgyűlésén történt alaptőke-emeléssel összefüggő mintegy 132 milliárd forintos konszolidációs kár miatt.
Az elsőfokú bíróság 2005. május 31-én két alperes könyvvizsgáló cég, az Andersen és a Prudentia esetében elutasította a keresetet. Egyúttal kimondta, hogy a Deloitte és a magyar állam fele-fele arányban felel a bekövetkezett kárért.
A későbbi fellebbezések folytán került az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára, amely 2007. március 2-án jogerősen elutasította a részvénynévérték-csökkenéssel kapcsolatos 40 milliárd forintos kárigényt mindhárom könyvvizsgáló cég vonatkozásában. Ugyanakkor a 132 milliárd forintnyi konszolidációs kárt illetően megalapozatlannak találta, és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, új eljárásra utasítva a Fővárosi Bíróságot mindhárom alperes vonatkozásában.