Januártól márciusig csak 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság éves összehasonlításban, ami nyolc éve a legrosszabb eredmény, és megerősíti az egész Baltikum jövőjével kapcsolatos aggályokat. Az előző negyedévhez képest 1,9 százalékkal csökkent a GDP.
A lassulás elsősorban a feldolgozóiparban jelentkezett, valamint a bankszektorban, amely csaknem teljes egészében skandináv pénzintézetek tulajdonában van. A tallinni jegybank szerint a visszaesést elsősorban a lakossági fogyasztás és az ingatlanforgalom csökkenése okozta, az export változatlan szinten maradt. Az ingatlanvásárlások négy éve a legalacsonyabb szintre estek.
A jegybank, amely tavaly októberben az idei évre 4,4, a következőre 5,7 százalékos GDP-bővülést prognosztizált, már áprilisban 2, illetve és 3 százalékra csökkentette előrejelzését. A folyó fizetési mérleg hiánya az első negyedévben a várt idei GDP 13 százaléka volt az előző negyedévi 14,4 százalék után.
Az infláció elszabadulása, a hitelforrások beszűkülése és a külföldi befektetések mérséklődése az összes kis, nyitott gazdaságú balti államot is visszafogja. A lett gazdasági növekedés éves összevetésben az első negyedben 3,6 százalékra lassult a tavalyi negyedik negyedévi 8 százalékról, és még Litvániában is, amelyik a legjobban áll, a tavalyi 8 után 6,4 százalékra esett vissza a GDP bővülésének üteme - olvasható a Napi Gazdaságban.