A jegybank közgazdasági elemzések helyettes vezetője az MNB klub szerdai háttérbeszélgetésén ezt a veszélyt a globális inflációs nyomás további erősödése esetén tartja reálisnak, illetve akkor, ha a múltbeli magas infláció bekerül a bérezésbe.
A korábbinál kedvezőtlenebb inflációs alappályát az importált inflációval (főleg az emelkedő olajárakkal) és a bérek alakulásával indokolta. Hozzátette, hogy a májusi inflációs jelentésében a jegybank már 12 százalékkal magasabb olajárral számolt mint februárban.
Csermely Ágnes, a monetáris tanács tagja kérdésre válaszolva kifejtette: létezik olyan szigorú monetáris politika, amely megállíthatja az olajár növekedését, de ezt nem az MNB, hanem a világ jegybankárai érhetnék csak el, ésszel, összefogással.
A bérek alakulásáról Kovács Mihály András úgy vélekedett, hogy feltehetőleg a minimálbér emelése akasztotta meg a mérséklődő inflációhoz történő alkalmazkodást.
Az MNB emelte ugyan az idei GDP-re vonatkozó előrejelzését, a korábban várt 2 százalékról 2,2 százalékra, de a szakértő kérdésesnek nevezte a növekedési fordulat erősségét, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizalmi indexekben még nem javulnak a kilátások. Az MNB továbbra is élénkülő belső és lassuló külső keresletre számít - erősítette meg.
Az MNB a májusi inflációs jelentésben 253,80 forintos euró árfolyammal számolt, és igaz, hogy azóta az árfolyam mintegy 10 forintot erősödött az euróhoz képest, ám ezt bőven ellensúlyozza az olajárak április óta bekövetkezett emelkedése - fejtette ki egy felvetésre Kovács Mihály András.
Csermely Ágnes kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a jegybankok egyik legfontosabb feladata az inflációs várakozások lehorgonyzása, úgyhogy az MNB-nek nem áll szándékában az inflációs célkövetés rendszerén változtatni. Azért, hogy az elmúlt időszakban a várható inflációs pálya eltolódott, nem a monetáris politika okolható, hanem a nem várt sokkok - tette hozzá.