Az Európai Bizottság ezek után felkéri az unió tagországainak pénzügyminisztereit és vezetőit, hogy hagyják jóvá júniusi vagy júliusi tanácskozásukon Szlovákia tagfelvételét. Szlovákia lesz az euróövezet 16. tagja.
Ugyanakkor a bejelentéssel egyidejűleg az Európai Központi Bank "komoly aggodalmának" adott hangot amiatt, hogy Szlovákia tartósan képes lesz-e teljesíteni az eurózónabeli tagság feltételeit.
Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy a másik kilenc, még nem euróövezetbeli tagország - Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Svédország - szintén tett előrelépést a közös valuta bevezetése felé tartó úton, de még nem teljesítette az összes feltételt.
"Szlovákia a fenntartható gazdasági konvergencia magas fokát érte el, és kész arra, hogy 2009. január 1-jén bevezesse az eurót. Ahhoz azonban, hogy az euró bevezetése valóban sikeres legyen, Szlovákiának további erőfeszítéseket kell tennie, hogy fenntartsa az alacsony inflációt, ambiciózusabbnak kell lennie a költségvetés konszolidációja tekintetében, és erősítenie kell versenyképességét. Fel kell gyorsítania a gyakorlati előkészületeket is annak biztosítására, hogy az átállás olyan zökkenőmentes legyen, mint 2008 januárjában Cipruson és Máltán" - mondta Almunia.
Mint hozzátette, a többi, még nem euróövezetbeli tagállam "jól, bár eltérő ütemben halad az euró bevezetése felé". Felkérte ezeket a tagállamokat arra, hogy folytassák és javítsák erőfeszítéseit, "hiszen ez egyértelműen hosszú távú érdekük."
A kritériumok négy, stabilitásorientált gazdasági feltételre vonatkoznak: az államháztartás költségvetési egyenlegére, az árak és az átváltási árfolyam stabilitására, valamint a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára. A pénzügyekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak is összhangban kell lenniük az EU-szerződéssel, amelynek értelmében a brüsszeli bizottság kétévente jelentést tesz erről a témáról. Az érintett tagállamok kérésére azonban az euró bevezetésével kapcsolatos felkészültségük bármikor értékelhető. Szlovákia nemrég ilyen kéréssel élt, bár a konvergenciajelentés elkészítése már folyamatban volt.
Szlovákiában az átlagos éves infláció márciusban 2,2 százalék volt, ez jóval az erre a hónapra számított 3,2 százalékos referenciaérték alatt van. Ez a különbség elég jelentős ahhoz, hogy eloszlassa az infláció növekedésével kapcsolatos aggályokat. Szlovákiának azonban továbbra is éberen figyelnie kell arra, hogy az inflációt alacsony szinten tartsa, különösen a bérfegyelem fenntartásával, ambiciózusabb költségvetési irányvonal elfogadásával és a termékpiacok működésének javítását célzó strukturális reformok további előmozdításával.
A hiány és az adósság egyértelműen a konvergencia értékelése szempontjából elfogadható határok között van: a hiány 2007-ben a GDP 2,2 százaléka volt, és a bizottság tavaszi előrejelzése szerint ebben az évben várhatóan a GDP 2 százalékára csökken. Az államadósság 2007-ben a GDP 29,4 százaléka volt. A Bizottság véleménye szerint a túlzott hiányt hiteles és fenntartható módon igazították ki.
Az átlagos hosszútávú kamatláb Szlovákiában a 2008 februárja előtti egy évben 4,5 százalék volt, amely a 6,5 százalékos referenciaérték alatt van, miként a hosszútávú kamatláb is referenciaérték alatti az EU-hoz való 2004-es csatlakozás óta.
Ami az átváltási árfolyammal kapcsolatos kritériumot illeti, a szlovák korona 2005. november 28. óta vesz részt az ERM II-ben. Bár a középárfolyamhoz képest az árfolyam meglehetősen erősen emelkedett, a bizottság úgy véli, hogy az emelés indokai megalapozottak, és a koronára nem volt jellemző komolyabb feszültség.
Az értékelés végül megállapította, hogy Szlovákiában a pénzügyi területen érvényesülő jogszabályok is összhangban vannak az EU előírásaival.