Megállíthatatlan a forint

Stabilan erősödik a magyar valuta, amely péntek reggel nyitás után nem sokkal áttörte a nemrég eltörölt árfolyamsáv erős oldalát jelentő 240 forintos technikai és - egyben lélektani - küszöböt az euróárfolyamot. Délutánra sem tört meg a trend, s az európai fizetőeszköz jegyzése 239 forint alá süllyedt. A várakozások ezzel együtt is egyértelműen azt mutatják, hogy a jegybank monetáris tanácsa hétfőn ismét emeli irányadó alapkamatát, miután nőtt az inflációs nyomás. A legfrissebb béradatok ugyancsak a szigorítás felé mutatnak, a KSH ismét kétszámjegyű növekedésről számolt be. A kamatok tartósan magasabbak lehetnek a korábban várt pályánál, bár a jövő évre továbbra is kamatcsökkentéseket várnak az elemzők.

Öt és fél éve óta nem látott magasságokba erősödik a forint az euróhoz képest - s már a korábbi sávhatárt is átlépte. Az eurót délután 238,92 forinton jegyezték a budapesti bankközi kereskedelemben, szemben az előző délutáni 240,70/85 forinttal.

Ennél az eurókurzusnál csak 2003. január 16-án - még bőven a sáveltolás előtt -, illetve az azt megelőző napokban járt lejjebb a jegyzés, akkor a záróárfolyam 234,69 forint volt. Erre a szintre a 2002 december végi 245-ről esett le, majd 2003. január 17-én oda is ugrott vissza. Tegnap enyhe gyengüléssel, de még mindig bivalyerősen fejezte be a napot az árfolyam, záráskor 241,56 forinton állt az euró, ami három és egynegyed éves csúcs. A dollárt 154,30/40 forinton jegyezték reggel, a csütörtök délutáni 155,40/50 forint után.

A piacokon kialakulóban lévő vélemény szerint a 240 forintos küszöb áttörésével megnyílt az út a forint előtt a szinte akadálytalan erősödés felé. A 240 forintos küszöb azért állított technikai akadályt a forint erősödése elé, mert 240,01 forintnál volt az MNB beavatkozási sávjának erős széle és a sáv 2008. február 26-i eltörlését követően nagy tömegben maradtak meg itt "kiütésre váró" opciók.

A határ áttörésével realitássá lépett elő a nagy londoni pénzintézetek által a napokban a szlovák korona felértékelése apropóján kiadott forint árfolyam előrejelzés. A Goldman Sachs például háromhavi távlatban az eddigi 252 forint/euróról 238-ra, féléves távlatban 245-ről 230-ra, tizenkét havi távlatban pedig 225 forintra módosította az euró forintárfolyamára adott előrejelzését.

Nyúlik a kamatemelési ciklus

A Reuters legfrissebb elemzői felmérése szerint a forint erősödése - amelyet a februárban eltörölt lebegtetési sáv széléhez közeli opciós pozíciók kiütése is hajtott - akár folytatódhat is, de az elemzők többsége szerint a magyar fizetőeszköz árfolyama az euró ellen nem marad meg tartósan a sáv széle, 240 közelében.Az elmúlt hetek adatai, piaci fejleményei és hírei itthon is és külföldön is emelkedő inflációs nyomásra utaltak, amire sok jegybank, köztük az Európai Központi Bank is kamatemelések kilátásba helyezésével reagált.

Ennek nyomán egy hónap alatt jelentősen változtak a hazai kamatkilátások is. Hetekkel ezelőtt az elemzők jórésze még arra számított, hogy májusi inflációs jelentése publikálásával egyidőben az MNB a szigorító ciklus utolsó kamatváltoztatását hajtja végre. A júniusi felmérésből azonban már az derült ki, hogy a piaci szakemberek szinte egyöntetűen a kamatemelések folytatódására számítanak. Erősítik ezt a várakozást a tegnap nyilvánosságra került béradatok is, a statisztikai hivatal ugyanis ismét a bruttó átlagkeresetek 10 százalék feletti növekedéséről számolt be nemzetgazdasági szinten és a versenyszférában egyaránt.

A Reuters konszezusa gyakorlatilag egyöntetű a további kamatszigorítást illetően, a felmérésben részt vevő 28 elemző közül 26 várja, hogy hétfői ülésén az MNB újabb negyed százalékponttal emeli alapkamatát. A jelenleg 8,5 százalékon álló kamatot március óta minden hónapban emelte az MNB, összesen egy százalékponttal. A felemelt elemzői konszenzus szerint 9 százalékon tetőzhetnek a kamatok a következő hónapokban és az év végéig nem érkezik meg a korábban várt első kamatcsökkentés. A jelenlegi várakozások szerint az első lazító lépésre valamikor jövőre kerülhet sor és a kamat 2009 végére 7,5 százalékra csökkenhet, ami pont fél százalékponttal magasabb az egy hónapja valószínűsített szintnek.

Külső és belső okok egyarát erősítik a szigorítási várakozásokat

A kamatemelési ciklus meghosszabbodásának okai közt az elemzők a nemzetközi energiaárak folytatódó emelkedését, a vártnál magasabb hazai inflációs és béremelési adatokat, illetve a nemzetközi jegybanki kamatemelési trendet nevezték meg. "Az a veszély rajzolódik ki, hogy a (magyar) gazdaság átáll egy magasabb nominális inflációs pályára" - mondta Barcza György, a K&H Bank elemzője. "Ahhoz, hogy ezt megfogja az MNB, lehet, hogy az óvatos szigorítás már nem is elég és az MNB-nek jelentős lépésekre lesz szüksége."

Az utóbbi két hétben az Állami Adósságkezelő Központnak csökkentenie kellett az aukcióin felajánlott kincstárjegy- és államkötvény mennyiségeket, egy olyan nemzetközi környezetben, amelyben a befektetők magasabb hozamokat és kisebb kockázatot igényelnek.

A magyar kamatemelési várakozásoknak az is szárnyakat adott, hogy a hónap elején az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben az eurózóna kamatai is emelkednek, ami csökkentené a magyar papírok hozamelőnyét. Az elemzők szerint hitelessége védelmében az MNB ebben a környezetben nem tehet mást, mint hogy emeli kamatait, egyes elemzők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a banknak nem szabad a piaci nyomás alatt kamatemelési spirálba zuhannia.

"Valószínűleg nem a hétfői lesz az utolsó kamatemelés, de az MNB-nek kicsit el kellene kezdeni hűteni a piacot valahogy" - vélekedik Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Arra a kérdésre, hány MNB-kamatemelés várható a március óta történt három után, a választ adó 18 elemzőből 11 azt válaszolta, hogy a hétfőivel együtt még kettő. Hárman 3 vagy négy emelést várnak, három elemző szerint a várt hétfői emelés lesz az utolsó és egy elemző szerint az MNB-alapkamat már nem emelkedik tovább. A kamatok csökkentésének kezdetét az elemzők zöme csak a jövő évre várja. Egy hónapja még sokan úgy gondolták, még az idén fordulhat a kamatciklus.