Kamtemelést várnak az elemzők

Mégsem értek véget a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései, legközelebb hétfőn ismét szigorít a bank, miután nőtt az inflációs nyomás - vélték szinte egyöntetűen az elemzők a Reuters havi felmérésében. Egy hónapja a szakemberek még arra számítottak, hogy májusban tetőznek az MNB kamatai, most azonban többségük a hétfőivel együtt még két emelésre számít. A kamatok tartósan magasabbak lehetnek a korábban várt pályánál, bár a jövő évre továbbra is kamatcsökkentéseket várnak az elemzők - áll a Reuters közleményében.

Az elmúlt hetek adatai, piaci fejleményei és hírei itthon is és külföldön is emelkedő inflációs nyomásra utaltak, amire sok jegybank, köztük az Európai Központi Bank is kamatemelések kilátásba helyezésével reagált.

Ennek nyomán egy hónap alatt jelentősen változtak a hazai kamatkilátások is. Hetekkel ezelőtt az elemzők jórésze még arra számított, hogy májusi inflációs jelentése publikálásával egyidőben az MNB a szigorító ciklus utolsó kamatváltoztatását hajtja végre. A júniusi felmérésből azonban már az derült ki, hogy a piaci szakemberek szinte egyöntetűen a kamatemelések folytatódására számítanak.

A felmérésben részt vevő 28 elemző közül 26 várja, hogy hétfői ülésén az MNB újabb negyed százalékponttal emeli alapkamatát. A jelenleg 8,5 százalékon álló kamatot március óta minden hónapban emelte az MNB, összesen egy százalékponttal. A felemelt elemzői konszenzus szerint 9 százalékon tetőzhetnek a kamatok a következő hónapokban és az év végéig nem érkezik meg a korábban várt első kamatcsökkentés. A jelenlegi várakozások szerint az első lazító lépésre valamikor jövőre kerülhet sor és a kamat 2009 végére 7,5 százalékra csökkenhet, ami pont fél százalékponttal magasabb az egy hónapja valószínűsített szintnek.

A kamatemelési ciklus meghosszabbodásának okai közt az elemzők a nemzetközi energiaárak folytatódó emelkedését, a vártnál magasabb hazai inflációs és béremelési adatokat, illetve a nemzetközi jegybanki kamatemelési trendet nevezték meg.

"Az a veszély rajzolódik ki, hogy a (magyar) gazdaság átáll egy magasabb nominális inflációs pályára," mondta Barcza György, a K&H Bank elemzője. "Ahhoz, hogy ezt megfogja az MNB, lehet, hogy az óvatos szigorítás már nem is elég és az MNB-nek jelentős lépésekre lesz szüksége."

Az utóbbi két hétben az Állami Adósságkezelő Központnak csökkentenie kellett az aukcióin felajánlott kincstárjegy- és államkötvény mennyiségeket, egy olyan nemzetközi környezetben, amelyben a befektetők magasabb hozamokat és kisebb kockázatot igényelnek.

A magyar kamatemelési várakozásoknak az is szárnyakat adott, hogy a hónap elején az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben az eurózóna kamatai is emelkednek, ami csökkentené a magyar papírok hozamelőnyét.

Az elemzők szerint hitelessége védelmében az MNB ebben a környezetben nem tehet mást, mint hogy emeli kamatait, egyes elemzők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a banknak nem szabad a piaci nyomás alatt kamatemelési spirálba zuhannia.

"Valószínűleg nem a hétfői lesz az utolsó kamatemelés, de az MNB-nek kicsit el kellene kezdeni hűteni a piacot valahogy...," mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője.

Arra a kérdésre, hány MNB-kamatemelés várható a március óta történt három után, a választ adó 18 elemzőből 11 azt válaszolta, hogy a hétfőivel együtt még kettő. Hárman 3 vagy négy emelést várnak, három elemző szerint a várt hétfői emelés lesz az utolsó és egy elemző szerint az MNB-alapkamat már nem emelkedik tovább.

A kamatok csökkentésének kezdetét az elemzők zöme csak a jövő évre várja. Egy hónapja még sokan úgy gondolták, még az idén fordulhat a kamatciklus.