Minden ötödik munkavállaló feketézik

Az első negyedév munkaügyi ellenőrzéseinek a tapasztalatai szerint helytállóak azon illegális foglalkoztatással kapcsolatos felmérések, amelyek szerint minden ötödik munkavállalót feketén foglalkoztatnak manapság Magyarországon. Az építőipari ágazatban ugyanakkor egyre gyakrabban találkoznak jogszerű foglalkoztatással a felügyelők.

A közelmúltban tette közzé az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) az idei év első negyedévében lefolytatott ellenőrzésekről szóló tájékoztatóját. A kormányzat évek óta egyre összehangoltabb küzdelmet folytat a feketefoglalkoztatás felszámolása érdekében, így kissé meglepő, hogy a hatósági tapasztalatok szerint a munkavállalók húsz százalékát még mindig illegálisan foglalkoztatják. Emellett gyakran előfordul az is, hogy a dolgozók minimálbérrel vannak bejelentve, a munkabérük további részét ellenben zsebbe kapják adózatlanul.

Az ellenőrzött munkavállalók mintegy 40 százalékát munkaszerződés és bejelentés nélkül alkalmazták. A tetten ért feketemunkások száma 30 százalékos emelkedést mutatott a tavalyi év hasonló időszakához képest. Jó hír ugyanakkor, hogy a munkaügyi felügyelők egyre gyakrabban találkoznak jogszerű foglalkoztatással, így például az ágazati megoszlás tekintetében javuló tendencia tapasztalható e téren. A tavalyi első három hónapban a feketefoglalkoztatás fele, idén viszont már csak a 26 százaléka jelentkezett az építőipari ágazatban.

Eredményként könyvelhető el, hogy javult a feldolgozóipari munkáltatók esetében is javult a "bejelentési kedv" - mutat rá az OMMF. Nem tapasztaltak ugyanakkor érdemi változást a vagyonvédelem, illetve a kereskedelem és vendéglátás területén. Az előbbi ágazat esetben változatlanul 8 százalék, az utóbbinál pedig a tavalyihoz hasonlóan 4-5 százalék volt a bejelentés nélkül alkalmazott munkavállalók száma.

Egyre újabb trükkökkel próbálják megvezetni az ellenőröket

Amellett, hogy az építőiparban megfigyelhető némi javulás a szabályszerű foglalkoztatás terén, több új "technikát" is bevetettek a munkáltatók a feketemunka leplezésére - derül ki az OMMF tájékoztatójából. Az első negyedévben is sok volt az olyan, egy napos, alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás, amely éppen az ellenőrzés napján kezdődött.

Az eddig is bevett gyakorlat volt, hogy az AM könyvet és egy tollat a ruhája zsebében tartotta az dolgozó. A könyvben előre kitöltötték az évet és a hónapot, a munkáltató megnevezését, a munkavégzés helyét, valamint a napi bér összegét, amely természetesen a legalsó kategória legmagasabb tétele, mert az után mindössze 400 forintos közteherjegyet kell beragasztani. Egy esetleges ellenőrzéskor így a munkavállalónak csak a munkavégzés napját kell a revizort kicselezve beírnia. A felügyelők azonban több alkalommal is megállapították, hogy a naptári nap kitöltéséhez más tollat használtak és a kézírás is eltérő, így az igazmondásra történt figyelmeztetés után a munkavállalók elismerték, hogy az ellenőrzés megkezdése után töltötték ki a hiányzó rovatot.

Az új technikák között szerepel olyan speciális toll beszerzése, aminek a felső vége olyan anyagot tartalmaz, amellyel könnyedén, nyom nélkül kitörölhetők az adatok, ha az adott nap, illetve napok ellenőrzés nélkül teltek el. Nagyobb építkezéseken megfigyelték azt is, hogy külön riadóláncot működtetnek a vállalkozók. Az építőiparban fordul elő leggyakrabban az ellenőrzés megakadályozása, meghiúsítása. A munkavállalók sokszor egyszerűen elszaladnak és mivel a munkáltató képviselője általában nincs a helyszínen, nem is lehet beazonosítani őket.

Nagyobb élelmiszer-feldolgozóknál szokott előfordulni, ahol a gyártósorra való bejutás különösen nehéz éppen az élelmiszerbiztonsági előírások miatt, vagy a védőfelszerelést csak nehezen találják, így próbálják húzni az időt, vagy vitatják a belépési jogosultságot, addig viszont a feketemunkásokat egy másik kijáraton kijuttatják az üzemből.

A munkáltatók közel kétharmada utóbb teljesíti a kötelességét

A tapasztalatok szerint a lebukást követően a munkáltatók 70 százaléka eleget tesz a bejelentési kötelezettségének. Az ellenőrzések hatására az idei év első negyedévében összesen 3321 fő esetében állt helyre a törvényes foglalkoztatás. Az OMMF ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy a gazdasági számítások szerint egy új munkahely létrehozása, megteremtése közel másfél millió forint költséggel jár. Ebből következően a 3321 munkahely legalizálásával 4,9 milliárd forint megtakarításhoz járult hozzá a hatóság a szóban forgó időszak eredményeképpen.

Többször előfordult, hogy a munkáltató azért nem tudta a feketemunkást bejelenteni, mert a munkavállaló az ellenőrzést követően eltűnt, és a rendelkezésre álló adatok nem voltak elegendőek e kötelezettség teljesítésére.