Részvényt cserélne a BP és a TNK-BP

A brit BP olajtársaság oroszországi érdekeltsége, a TNK-BP orosz tulajdonosai felajánlották, hogy a TNK-BP birtokukban lévő 50 százalékát elcserélnék a brit olajvállalat 7,6 százalékára, írta a Kommerszant című orosz gazdasági lap hétfőn.

A pénteki záráskor a BP-részvény 5,8525 font volt, ez a BP értékét 110,12 milliárd fontban (214,35 milliárd dollár) határozta meg, így a 7,6 százalék értéke 16,3 milliárd dollár. A TNK-BP piaci értéke a Reuters-Thomson adatai szerint jelenleg 33,55 milliárd dollár, így a cég 50 százaléka 16,77 milliárd dollárt ér.

Múlt héten az orosz tulajdonosok egyike, Viktor Vekszelberg arról beszélt a Reutersnek, hogy egy ilyen részvénycsere ötlete felmerült ugyan, ám arra addig nemigen kerülhet sor, amíg sok a nézeteltérés a TNK-BP vezetését és stratégiáját illetően.

A stratégiai nézeteltérésekről folytatott viták során mindkét fél a másikat vádolta meg azzal, hogy kísérletet tett a TNK-BP ellenőrzésének megszerzésére. A BP azzal vádolta meg orosz partnereit, hogy az eszközök felhasználásában visszatértek az 1990-es évek végén általános orosz vállalati gyakorlathoz. Az orosz partnerek viszont független igazgatók alkalmazását akarják, a BP külföldi alkalmazottait túl drága megoldásnak tartják.

Legfontosabb javaslatuk, hogy a TNK-BP igazgatótanácsának összetétele hűen tükrözze az 50-50 százalékos részvényhányadot. Azt is szeretnék elérni, hogy váljanak meg a TNK-BP jelenlegi vezérigazgatójától, Robert Dudleytól, aki nézetük szerint elsősorban a BP, nem pedig az összes részvényes érdekeit tartja szem előtt.

Az esetleges részvénycsere előtörténetéhez tartozik az is, hogy az orosz adóhatóság összesen 6 milliárd rubel (255,6 millió dollár) adót követel visszamenőleg a TNK BP olajcég több egységétől. A TNK-BP számára, amely jelenleg nagyságra a harmadik orosz olajtermelő, az adóhátralék kifizetése nem jelenthet problémát.

2005-ben az orosz hatóságok 2002-2003-ra visszamenőleg 1,4 milliárd dolláros adóhátralékot mutattak ki, amelyet a cég 2006-ban ki is egyenlített.

Ugyanakkor az utóbbi időben több szempontból is "rájár a rúd" a TNK BP-re: március végén hazahívták a társaság 148 alkalmazottját Oroszországból, mivel problémáik támadtak a Szövetségi Migrációs Szolgálattal. A hazahívottak a technikai személyzet tagjai, 40 vezető beosztású brit állampolgár tovább dolgozik.

A 2003-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Tony Blair brit kormányfő áldásával megalakult TNK-BP fele-fele arányban a British Petroleum (BP), illetve a Tyumenyi Kőolaj Társaság (TNK) részvényeseinek, köztük a milliárdos Viktor Vekszelbergnek a tulajdonában van.

Tavaly a TNK-BP-nek a szibériai Konvikta gázmező miatt akadtak gondjai, olyannyira, hogy a társaság kénytelen volt ottani többségi részvénypakettjét - valamint a lelőhely kitermelésére szóló koncesszióval rendelkező cég 50 százalékát - eladni a Gazpromnak. Áprilisban a Vedomosztyi című orosz lap úgy értesült, hogy az év végéig a Gazprom megszerzi a TNK-BP ellenőrző részvénypakettjét 20 milliárd dollárért.

Egy elemző a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a TNK-BP megszerzése politikai döntés, amelyet még csak nem is a Gazpromnál hoztak meg, így aztán az orosz részvényesek aligha szállhatnak szembe vele. A TNK-BP orosz részvényesei mindenesetre cáfolták, hogy eladnák a cég náluk lévő 50 százalékát.

Idén március 19-én házkutatást tartottak a cégnél a Szidanko orosz olajipari társaság szándékos csődje miatt indított büntetőeljárás kapcsán, noha azt már 1999-ben bizonyítékok hiányában megszüntették. A házkutatás hírére a társaság részvényeinek árfolyama 10 százalékot zuhant. Másnap ipari kémkedés címén vádat emeltek Ilja Zaszlavszkij, a TNK-BP munkatársa, valamint fivére ellen.

A The New York Times moszkvai tudósítója még a legújabb fejlemény ismertté válása előtt a TNK-BP körüli eseményekből arra következtetett, hogy az államnak a stratégiai jelentőségű energiavagyon megszerzésére irányuló újabb kísérleteiről van szó, amit már a brit-holland Shell is megszenvedett.

A BBC egyik tudósítója arra emlékeztetett, hogy a Kreml módszeresen, és néha igen keményen törekszik a kilencvenes években, Borisz Jelcin elnöksége idején eladott kőolaj- és földgázlelőhelyek visszaszerzésére: a leghírhedtebb példa erre a YUKOS-birodalom feldarabolása, és a fő tulajdonos, Mihail Hodorkovszkij bebörtönzése. A lap tudósítója szerint most arról van szó, hogy nem tudnak megállapodni a gyakorlatilag már eladott Kovikta gázmező árában.

A TNK-BP a legnagyobb brit beruházás Oroszországban, a cég napi 1,4 millió hordó olajat termel ki, egynegyedét a BP globális kitermelésének.