Kilenc hónapja nem tud megegyezni az OTP Garancia Biztosító Zrt.-vel a kárkifezetés miatt egy gázszivárgás miatt felrobbant és leégett fővárosi étterem tulajdonosa. Hiába a leégett ingóságokat igazoló fotók és a mindenre kiterjedő szerződés, mégis 16 millióval kevesebbet ítélt meg a biztosító a számlák hiánya miatt annál, amit az ügyfél jogosnak tart. Az ügyfélnek először februárban 2 millió forint előleget fizettek ki. Később - miután az ügyben az [origo] megkereste a biztosítót - a napokban további csaknem 8 millió forintot utaltak át.
Az épület tulajdonosának (egyben üzemeltetőjének) élő szerződése volt az OTP Garancia Biztosító Zrt-vel, ezért azonnal bejelentett kárigényét. Kormos Levente, az étterem tulajdonosa az [origo] -nak elmondta, hogy a kárfelméréshez szükséges utolsó dokumentumot még február 6-án benyújtotta, ami után a törvény szerint 16 nappal a biztosítónak rendeznie kellett volna a kárt.
Kormos Levente továbbra is vitatja az összesen átutalt tíz millió forintos kártérítés a 26 millió forintos kárral szemben. A pórul járt tulajdonos a teljes anyagot megmutatta közben egy független kárszakértőnek és több biztosítási jogásznak is, velük együtt kérdően állnak az igen hosszú késedelem és a kiutalt összeg miatt.
Mégis fizettek, de az ügyfél ezt is vitatja
Az OTP Garancia Biztosító Zrt. a május 26-ik csaknem 8 millió forint kártérítés átutalásával lezártnak tekinti az ügyet. Az ügyfél nem tudott mindenről számlát felmutatni - magyarázta a biztosító döntését az [origo]-nak Vályogos Győző igazgató.
"Ügyfelünk részére a káreseményt követően 2 millió forint kárelőleget fizettünk ki a törmelékszállítási és egyéb költségek fedezetére. A korábban folyósított kárelőlegen kívül nemrég további csaknem 8 millió forintot utaltunk át és intézkedtünk az indokolt késedelmi kamat kifizetéséről is.A kárügy végleges lezárását az nehezítette, hogy a károsult elmondása szerint a kár során megsemmisült vagyontárgyak minden dokumentuma - így a kár rendezéséhez szükséges, a vagyontárgyak beszerzését, tulajdonjogát és értékét igazoló bizonylatok is - elégett a tűzben, és ügyfelünk azok pótlására semmilyen módon nem volt hajlandó."
Vályogos Győző igazgató szerint ha a kárigény minden vonatkozásban alátámasztott, a kár rendezését a lehető legrövidebb idő alatt azt elvégzik. A fenti esetben azonban a jogosság eldöntését a szükséges dokumentumok hiánya nehezítette.
A gázrobbanásban elégtek a számlák is
A PSZÁF-hoz került a panasz
Kormos László azonban még a 8 millió forintos kárkifizetés előtt panaszt tett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) és jelenleg döntésre vár. A panasz megérkezése után a PSZÁF 15 napon után részletes jelentést kér a kárrendezésről a biztosítótól - mondta az [origo] -nak szervezet szóvivője. Binder István közölte, hogy az ügyfél leghamarabb 60 nap után kap majd végleges választ. A PSZÁF azonban nem dönthet, csak vizsgálódhat az ügyben, illetve magyarázatot kér az illetékes biztosítótól. Amennyiben a szóban forgó esetben mégsem sikerülne dűlőre jutni, egy független békéltető testülethez fordulhat az ügyfél, amelyek a kamarák mellett működnek. Ha ez sem segít csak a polgári peres út járható.
Magyar György ügyvéd szerint a biztosító - mivel a kárkifizetés miatt elszámolásra köteles - ragaszkodhat a számlás bizonyításhoz. Az azonban szerinte már jogilag vitatható, hogy ez mennyire életszerű és racionális ebben az esetben, miután elégtek a számlák. Amennyiben a vitatott ingóság a cégvagyon része akkor a számlát helyettesítő könyvelést is el kell fogadnia a biztosítónak. Ha nincs a könyvelésben nyoma akkor tanúkkal, fotókkal, lakberendezővel vagy egyéb módon is igazolhatja a károsult a kárigénye jogosságát. Magyar György úgy látja, hogy amíg lehetőség mutatkozik, mindenképpen érdemes peren kívül megegyezni.