Az UBS lépése olyan pénzintézetek hasonló döntését követte, mint a Royal Bank of Scotland, az HBOS és a Credit Agricole. Az európai bankok eddig már a sokkos befektetők több mint 40 milliárd eurójával emelték tőkéjüket.
A kibocsátásra 99,4 százalékos árfolyamon, az UBS új részvényét 21 svájci frankra árazva került sor.
A péntek reggeli kereskedésben az UBS részvény árfolyama 1,7 százalékkal, 27,4 frankra nőtt , miközben az európai ágazati index értéke 0,4 százalékkal csökkent; ugyanakkor a jegyzés kezdete óta 13 százalékkal került alacsonyabbra a bank árfolyama.
Az UBS, amely egykor a svájci pénzügyi erő egyik jelképének számított, jelenleg az amerikai jelzáloghitel összeomlás következtében kialakult pénzügyi válság legnagyobb európai áldozata: eddig 37 milliárd dollárt kellett leírnia hitel portfoliójából, kétszer annyit, mint a például a Royal Bank of Scotlandnek. Számos jele van annak is, hogy kiemelt gazdag ügyfelei is egyre idegesebbek: vagyonkezelő üzletágának forgalma jelentősen csökkent, az év első három hónapjában alig csörgedeztek új pénzek.
Az UBS jelenlegi, 24 euró körül alakuló árfolyama alig harmada az egy évvel ezelőttinek. A tőkeemeléssel a részvényesi bázisa a hagyományos (londoni) alapkezelőktől fedezeti alapok és az olajdollárokban gazdag közel-keleti befektetők felé tolódik el.
Az UBS mostani tőkeemelése már a második a hitelválság kitörése óta; februárban a részvényesek vonakodva járultak hozzá szingapúri és egy meg nem nevezett közel-keleti befektető 13 milliárd dolláros tőkeinjekciójához. Annak érdekében, hogy a bankot felszínen tartsák, részvényeseinek más áldozatot is kellett hozniuk: így készpénz helyett részvény-osztalékot kaptak.
Annyi bizonyos, jelenleg nincs hiány új banki részvényekben, könnyen juthat ilyen befektetéshez, akinek erre van "étvágya"; a Royal Bank of Scotland például nemrégiben kínált fel az érdeklődőknek 24 milliárd dollárnyi részvényt.