A korrupciót hibáztatja az autópálya-főnök

A mai magyar szabályozási, jogi környezet akadályozza a közpénzek optimális elköltését, hangsúlyozta Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elnök-vezérigazgatója és Kemény Emil, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgató-helyettese egybehangzóan az autópályák építéséről készített számvevőszéki jelentésről tartott sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

A jelentés a múlt évben elkészült autópályák vizsgálatáról több helyen kritikával illette a közlekedési tárca és NIF Zrt. tevékenységét. Az egyik fő kritika a Kőröshegyi völgyhidat érintette, amely a számvevők szerint drága megoldás volt. Ezzel kapcsolatban Reményik Kálmán elmondta: a település jegyzője határozatával akadályozta meg azt, hogy a parthoz közelebbi, olcsóbb nyomvonalon haladjon az M7 autópálya.

Az ÁSZ által előrehozott beruházásnak nevezett dunaújvárosi híd kapcsán azt mondta az elnök-vezérigazgató, hogy az lett volna az optimális, ha a híd és a hozzá két oldalról vezető autópálya egyszerre készült volna el.

Ma is van útkapcsolata a hídnak, és tervezik az autópályákat is. Keleti irányban a környezetvédelmi engedélyeztetés folyik, míg nyugatra ezen már túl vannak.

Az ÁSZ hiányolta a beruházások úgynevezett mérnök árait, illetve amelyek elkészültek, azok is a korábbi vállalási árak felszorzásával jöttek létre. Reményik Kálmán elismerte, hogy 2007-ig azért nem készítettek mérnök árat, mert az nem maradhatott volna titokban, és attól csak drágább ajánlatokat kaptak volna a vállalkozóktól.

Ma a NIF saját berkein belül kapacitás árakkal kalkulál díjakat, de "a problémát csak egy korrupciómentes ország oldaná meg" - mondta az elnök-vezérigazgató.

Kemény Emil elmondta, hogy az ÁSZ teljesítményeket ellenőrzött, így vizsgálva a közpénzek elköltését. Elismerte: új jogi környezet kellene ahhoz, hogy a költés az optimálishoz közel alakuljon. Például egy ember ne tudjon egy 40 milliárdos beruházást évekre leállíttatni.

Reményik Kálmán egy másik példát mondott: az 51-es út és az M6 területén is ugyanaz a fővárosi ügyvéd vásárolt fel földeket, majd százszoros áron akarta továbbadni. Az ügyből polgári per és rendőrségi feljelentés lett. Ez utóbbit elutasították, mivel a földdel való spekuláció nem bűncselekmény.