A bontás után eltűnnek a gyárképet meghatározó épületek és berendezések, csupán a mostani iroda, a csomagolórészleg és az öt éve felépített cukorsiló marad meg.
A vezető elmondta: a szolnoki gyár bezárása és lebontása az Európai Unióban (EU) 2006-ban elindított ágazati szerkezetátalakításai program következménye. Ennek lényege, hogy a korábbi időszakhoz képest csökkent a cukorrépa átvételi ára, miközben a megváltozott körülmények mellett már nem versenyképes termelőket az EU jelentős összegű támogatással ösztönzi az ágazat elhagyására.
Ez a szerkezetátalakítási támogatás a német Nordzucker csoporthoz tartozó Mátra Cukor Zrt. esetében, amely időközben szerencsi gyárát is bezárta, várhatóan a 20 milliárd forint körül lesz. Ebből kell finanszírozni többek között a bontási költségeket, az elbocsátásokkal járó kiadásokat, és a termelők is kapnak belőle - tette hozzá Pokol Balázs.
A szolnoki gyárban az épületek és berendezések lebontása mellett a környezetvédelmi előírások miatt a talajt is kicserélik, hogy eltüntessék az ipari szennyeződéseket. A bontáskor felhalmozódó több tízezer tonna építési törmeléket és egyéb anyagot a környéken lévő építkezéseken igyekeznek majd hasznosítani. A letisztított gyárterület átvételéről a Szolnoki Ipari Park Kft.-vel folytatnak tárgyalásokat.
A hatvani központú Mátra Cukor Zrt. igazgatósága és felügyelő bizottsága 2007. november 19-én jelentette be: szolnoki gyárában megszünteti cukortermelést, és alkalmazottainak további sorsáról - az európai és nemzeti jogszabályoknak megfelelően - a szerkezetátalakítási program keretében a munkavállalói képviselettel közösen megalkotandó szociális terv alapján gondoskodik.