Kamatot emelt az EKB

A várakozásoknak megfelelően, mai ülésén 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte az eurózóna irányadó kamatlábát az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa.

A piacok a bejelentést követően a fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatóra figyelnek, melyen Jean-Claude Trichet elnök ismerteti a tanács döntésének hátterét.

Az eddigi, 4,00 százalékos szintet az EKB az utolsó, tavaly júniusi emeléssel állította be, azóta nem változtatott. A kamatdöntést hetek óta előre valószínűsítették a piaci elemzők számára a bank vezetőinek nyilatkozatai: szokatlanul nyíltan emlegették, hogy júliusban "nem biztos, de lehetséges" szigorítás.

A szigorítási várakozást a múlt héten kissé hűtötte az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet, mondván, hogy az euróövezeti GDP erős első negyedévi növekedése egyszeri tényezőknek, főleg a jó időjárásnak tudható be, és "megfelelőbb lesz majd az első két negyedévet együtt szemlélni". Nem sokkal később viszont a várakozást megint fölerősítette, hogy júniusban újabb rekordra gyorsult az infláció az euróövezetben: a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékkal haladták meg a tavaly júniusit, az EU statisztikai hivatala hétfőn megjelent, előzetes becslése szerint.

Májusban volt az előző rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta, a térség átlagában 3,7 százalékos tizenkét havi drágulással.A tizenkét havi infláció tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött.

Habár a mostani infláció alapjában költség vezérelte jelenség - főleg külső hatások, az energia és az élelmiszerek drágasága nyomja fölfelé, nem pedig a kereslet érzékelhető növekedése -, azért az EKB-nak az infláció belső forrására is figyelnie kell: ez a tényező pedig a pénzellátás rekord közeli növekedése, amivel az utóbbi időben a bank - az eddigi kivárás miatt - nem tudott küzdeni. A pénzellátás szerfölött gyors növekedésének fő összetevője, hogy az exportra termelő beruházások továbbra is erős üteme miatt a vállalati hitelezés hónapról hónapra újabb 15 százalékos rekord vagy rekord közeli ütemben emelkedik éves összehasonlításban a legutóbbi adatok szerint is.

Kérdés persze, éppen a mostani profitpánik közben jött-e el az idő ezt mérsékelni: a részvénytőzsdék hetek óta zuhannak a romló gazdasági és profitkilátások miatt, a forró tőke menekül az értékpapírpiacokról és a gyenge dollárból az energia szabadpiacára, újabb és újabb rekordokra tornászva fel a kőolaj árát, gyorsan előre hozva olyan árszintet, amelyet a hosszú távon bizonyosan romló olajkeresleti-kínálati viszonyok normális esetben talán csak évtizedek múlva indokolnának.

Az EKB vezetőinek legújabb nyilatkozataiból azonban az is kitűnt a múlt héten, hogy talán csak egyszeri figyelmeztetést szántak a piacnak, és a mostani döntés nem jelzi szigorítássorozat kezdetét. A legelterjedtebb elemzői forgatókönyv szerint az idei évet a most beállított 4,25 százalékon fejezi be az EKB, de a jövő évet már csak 3,50 százalékos alapkamattal zárja. Kérdés, hajlandó-e ezt támogatni az amerikai Fed ugyanis az inflációs aggodalmait szemlátomást háttérbe szorítja a recesszió szélén imbolygó amerikai gazdaság miatt érzett felelősség.