Törvény védi a pórul járt utasokat

A nyaralási időszak kellős közepén, szinte már menetrendszerűen, idén is beindult az utazási irodák csődszezonja. A minap törölték a Horvát Utazás Irodát, de a közelmúltban problémák adódtak a tavaly megszűnt Bella Tours tulajdonosi köréhez köthető másik irodánál is. Mit tehetnek ilyenkor a pórul járt utasok, és vajon mire elegendő a jogszabály által előírt vagyoni biztosíték?

Az utazási szolgáltatók csődszezonja nem marad el szinte egyik évben sem. Éppen ezért az utasoknak is sokkal körültekintőbben kell eljárniuk az irodák kiválasztásánál, illetve érdemes tájékozódniuk arról is, hogy mi a teendő, ha mégis bekövetkezik a baj.

Két, 1996-ban elfogadott kormányrendelet tartalmazza az utazási szerződéssel, illetve az utazási irodák nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályokat, amelyeket az utóbbi években több alkalommal is módosítottak elsősorban az utasok és a szolgáltatások minél nagyobb biztonsága érdekében.

Díjvisszafizetés, kamat, kártérítés

Az előírások szerint az utazási irodának legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal van lehetősége arra, hogy írásban tett nyilatkozattal elálljon a korábban megkötött szerződéstől. Ha erre nem az utas érdekkörében jelentkező okból kerül sor (azaz például nem azért, mert az utas a teljes díjat nem fizette meg), akkor az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást kell felkínálni, természetesen csak akkor, ha erre van reális lehetőség. Amennyiben az iroda a helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utas a felkínált lehetőséget nem fogadja el, követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését évi 20 százalékos kamattal terhelten.

Ezen túlmenően az elállás következtében jelentkező kárt (ideértve a nem vagyoni kárt is) meg kell téríteni, kivéve, ha olyan, az emberi életet és egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető külső körülmény adódott, amely a szerződés megkötésekor nem volt előre látható és az adott helyzetben elvárható gondossággal nem volt elhárítható, vagy a jelentkezők létszáma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem érte el.

Ki a felelős?

A szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért az utazásszervező felel. Külföldi utazásszervező utazásainak a belföldi értékesítése esetén viszont az utazásközvetítő a felelős az utassal szemben, úgy, mintha maga szervezte volna a szóban forgó utat. Az utazási vállalkozó felel az utazási szerződés nem, vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem teljesítés, vagy hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza. Különösen ilyennek tekinthető, ha a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok éppen az utas magatartásával állnak összefüggésben, vagy a hibák olyan harmadik személy magatartására vezethetők vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítésével nincs kapcsolatban, s a hibát az utazási vállalkozó kellő gondossággal sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani.

Ide tartozik az úgynevezett vis maior esete is. A vis maior olyan szokatlan, előre nem látható körülmény, amely az utazási iroda akaratán kívül áll, s amelynek következményeit a legkörültekintőbb gondosság mellett sem lett volna képes elhárítani.

Vagyoni biztosíték

Az utazási irodák nyilvántartását vezető Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) tájékoztatója szerint vagyoni biztosíték szükséges a belföldről külföldre történő kiutaztatásból, a külföldi szálláshely belföldi értékesítéséből, valamint a külföldi utazásszervező által szervezett utazás magyarországi értékesítéséből származó károk kompenzálására. A biztosíték összegének az alapját képező árbevétel 12 százalékát, de legalább négymillió forintot el kell érnie.

Ha az utazási vállalkozó a belföldről külföldre történő kiutaztatás szervezése során charter járatot vesz igénybe, illetve a garantált szerződésből származó kötelezettségei az árbevétel 25 százalékát meghaladják, akkor a vagyoni biztosíték összege az alapját képező árbevétel 20 százalékáig, de legalább húszmillió forintig emelkedik. Belföldi utazások szervezése esetén is kell biztosítékot adni. Ilyenkor azonban viszonylag alacsony a mérték, amely a biztosíték alapját képező árbevétel 3 százaléka, de legalább ötszázezer forint. Fontos ugyanakkor, hogy kiutaztatói és belföldi tevékenység együttes végzése esetén a vagyoni biztosítékot külön-külön kell számításba venni.

A vagyoni biztosíték alapja az adott évben, illetve az előző évben elszámolt értékesítések nettó árbevétele közül a magasabb összeg. Az utazási vállalkozó ugyanakkor minden évben, legkésőbb május végéig köteles a biztosítékot az előző éves elszámolás függvényében módosítani. Ennek megtörténtét és az árbevétel összegét az MKEH-nak igazolni kell. Ha az év folyamán a tényleges árbevétel 10 százalékkal meghaladja a biztosíték összegének a meghatározásánál figyelembe vett árbevételt, akkor a vagyoni biztosíték összegét a tényleges forgalomnak megfelelően 5 napon belül szintén módosítani kell.

A vagyoni biztosíték egyébként bankgarancia, pénzbeli letét, vagy biztosítóval kötött biztosítási szerződés lehet, amelynek a meglétét minden év október végéig az MKEH-nak igazolni kell. A biztosíték a szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedések (például hazaszállítás) és a kényszerű tartózkodás költségeinek a fedezésére, valamint az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére használható fel.