Országos akció a külföldi munkavállalás veszélyeiről

Tájékoztatási kampányt indítana a külföldi munkavállalás veszélyeiről a Külügyminisztérium a munkaügyi tárcával és a munkaügyi központokkal karöltve. Havonta mintegy félszáz honfitársunkat csapják be ugyanis hamis állásközvetítések révén az Európai Unióban - nyilatkozta a minap Oláh Lajos a konzuli érdekvédelmi és jogi osztály vezetője.

Havonta körülbelül ötven esetben fordul elő, hogy a magyar munkavállaló hamis álláshirdetések vagy csaló állásközvetítők áldozata lesz az uniós tagállamokban. Hetente átlagosan tíz-tizenöt megtévesztett honfitársunk kér segítséget a külképviseleteken azokban a tagállamokban, amelyek megnyitották munkaerő-piacukat. A legtöbb visszaélés Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és Finnországban történik, de előfordult ilyen eset az unióhoz hazánkkal együtt csatlakozó Csehországban is - nyilatkozta Oláh Lajos külügyi osztályvezető nemrég az MTI-nek. Szomorú, hogy legtöbbször nem külföldi, hanem éppen magyar állásközvetítők húzzák csőbe az unióban munkát keresőket.

A konzuli szolgálat kötelessége, hogy segítséget nyújtson a bajba jutottaknak. Ennek keretében közreműködnek a hazautazás megszervezésében, kapcsolatba lépnek az itthon élő hozzátartozókkal, jogi tanácsadást nyújtanak, illetve szükség esetén segítenek az ügyvédi képviselet vagy a tolmács biztosításában. Oláh Lajos a konzuli érdekvédelmi és jogi osztály vezetője kiemelte ugyanakkor, hogy kölcsönt csak a legvégső esetben adhatnak a hazajutáshoz. Tavaly ez 77 alkalommal fordult elő, ami az esetek legfeljebb öt százalékát jelenti.

Amit az állásközvetítésről tudni kell

A munkaügyi központokon, mint állami szerveken kívüli úgynevezett magán-munkaközvetítést csak belföldi székhellyel, illetőleg fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó folytathat, feltéve, ha a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik, valamint az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette. A nyilvántartási adatok a munkaügyi központoknál, illetve a fővárosi székhelyű Foglalkoztatási Hivatalnál is megtekinthetők, és arról másolatot is lehet kérni.

Fontos előírás, hogy amennyiben a munkaközvetítői tevékenység külföldi munkavégzésre, állásközvetítésre irányul, akkor a tevékenység csak félmillió forintos vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható. A vagyoni biztosíték kizárólag pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét lehet. További feltétel, hogy a munkaközvetítéshez vezetékes telefonnal felszerelt irodahelyiség is szükséges.

A munkaközvetítésért a munkát keresővel szemben semmiféle díj, vagy költség nem számolható fel. A külföldre irányuló álláskereséskor a közvetítést megelőzően írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell az érdeklődőt a fogadó ország jogszabályairól - különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos előírásokról. Garanciális előírás, hogy a tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással okozott kárért a magán-munkaközvetítő felelősséggel tartozik.

A Külügyminisztérium is azt tanácsolja ezzel összefüggésben, hogy még a kiutazás előtt ellenőrizzék a munkavállalók a munkaközvetítőt és magát a külföldi munkáltatót is. Fontos továbbá, hogy oda-vissza vegyék meg a menetjegyüket, és legyen elegendő pénzük a kint maradáshoz. A szerződést csak akkor írják alá, ha megértették az abban foglaltakat, és ami a legfontosabb, semmiképpen se fizessenek az állásközvetítőnek, hiszen a díj felszámítása jogellenes.

A túl jó ajánlat mindig gyanús

A csaló álláshirdetéseket általában a magas munkanélküliséggel sújtott területeken jelentetik meg, ahol sokan nem tudnak ellenállni a csábító ajánlatnak. A hamis ajánlatokat általában arról lehet felismerni, hogy túlzottan sok jót ígérnek - figyelmeztet a külügyi tárca. Ez azt jelenti például, hogy megígérik, hogy kifizetik a kiutazási költségeket, a szállás díját, vagy a kéthavi hazautazás árát. Gyanús lehet az is, ha a külföldi minimálbért meghaladó keresettel, vagy magas túlóra pénzzel kecsegtetnek, illetve, ha nem követelik meg az adott ország nyelvének az alapvető ismeretét sem.

A Külügyminisztérium nem tud arról, hogy bíróság elé állítottak volna egy-egy csaló munkaközvetítőt, javasolják ugyanakkor, hogy a károsultak tegyenek feljelentést.