Alakul a bankkártyaverseny

A hazai hitelintézetek döntő része csak nagyon óvatosan mer fogalmazni a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) folyamatban lévő vizsgálata miatt azzal kapcsolatban, milyen szintű díjakat tartanak reálisnak a kártyás vásárlások után a plasztikot kibocsátó banknak járó jutalékként (interchange fee) -írja a Napi Gazdaság.

Mint ismert, a bankok a GVH vizsgálatára válaszul augusztus elsejei hatállyal felmondták azt a belső bankközi megállapodást, amely egységesen - a felmondás pillanatában éppen 1,2 százalékos mértékben - határozta meg az interchange-díj mértékét (Napi Gazdaság, 2008. július 4.). A döntés a díj mértékéről így a kártyatársaságokhoz került. A MasterCard már értesítette a bankokat arról, hogy új belföldi díjakat fog alkalmazni, ám azt is előre jelezte, hogy a tényleges, a költségeket pontosan feltáró vizsgálata után a későbbiekben vélhetően újra változik majd a díj. Híreink szerint ugyanakkor a Visa - technikai okokra hivatkozva - majd csak jövő januártól vezeti be az új belföldi díjakat.

A hazai bankok véleménye az, hogy a jelenleg hatályban lévő interchange-díjak reálisnak mondhatóak, ha azokat a felmerülő költségekhez hasonlítjuk. Megfontolandó ugyanakkor a Raiffeisen Bank azon véleménye, amely szerint, ha azon feladatokra gondolunk, amelyek a kártyakibocsátó bankok előtt állnak - például a SEPA-fejlesztések -, akkor már korántsem bizonyos, hogy díjak megfelelő fedezetet nyújtanak a felmerülő költségekre.

Két kártyacég versenye?

A Raiffeisen szakértői szerint a bankközi megállapodás felmondása után egyre komolyabb verseny alakulhat majd ki a kártyatársaságok között, hiszen a jövőben eltérhet majd egymástól a Visa és a MasterCard által alkalmazott díj - ez pedig előrevetítheti azt is, hogy egy-egy bank annak ismeretében dönt az egyik vagy a másik cég mellett egy-egy plasztik kibocsátásakor, hogy melyiktől folyik vissza több pénz.

A KDB Bank álláspontja szerint ugyanakkor nem várható jelentős eltérés a két nagy kártyacég díjai között. Hasonló véleményen vannak a Citibanknál és az OTP Bank bankkártyaosztályán is, szerintük - figyelembe véve a portfóliók méretét is - nem várható jelentős mozgás.

Mandák Gábor, a Citibank lakossági üzletágának vezető jogásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankközi jutalék, bár fontos, de csak az egyik (és nem a legfontosabb) kártyával összefüggő bevételi forrása a bankoknak, tehát a mértéke nem döntő jelentőségű a termék jövedelmezősége szempontjából.

Drágább lehet a bankkártyák használata

Azzal kapcsolatban ugyanakkor alaposan eltérnek a Napi Gazdaságnak nyilatkozó pénzintézetek várakozásai, hogy a csökkenő interchange-díj miatt növekedni fognak-e a bankkártyák éves díjai. A Budapest Banknál és a Raiffeisennél is az ausztrál példát idézték fel, ahol az interchange-díj eltörlését követően a bankok a kieső bevételt a növekvő díjakkal (közte az évi díj emelésével) pótolták, illetve költségeiket csökkentendő visszaszorítják a loyality, co-branded programokat. Az OTP-nél kiváró állásponton vannak. Mint elmondták, a társaság a bankkártyaüzletágban is versenyképes árazást alkalmaz. A bank árazási testületének döntéseit minden részletre kiterjedő pénzpiaci és versenykörnyezeti elemzések, prognózisanalízisek, valamint modellszámítások alapozzák meg. A kártyadíjak, illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek esetleges változásáról a jövőbeni interchange-díjak pontos ismeretében lehet döntést hozni - hangsúlyozzák az OTP-nél.

Más álláspontot foglal el a Citibank jogásza. Mandák Gábor szerint a csökkenő díjon elveszített pénzt a bankok a bankkártyapiac (ezen belül az elfogadói hálózat) jelentős bővüléséből következő forgalomnövekedésből ellensúlyozni fogják. A szakember szerint egyéb jogi akadálya is lehet az ilyen díjemeléseknek.

Elvileg nem profitálhatnak a kártyahasználatból...

Nagyon erős hatósági törekvés tapasztalható ugyanis a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogának korlátozására. Érvényben van az a 2006-os PSZÁF-ajánlás is, amelyben a felügyelet részletes követelményeket írt elő az egyoldalú szerződésmódosítási joggal kapcsolatban. Ezen követelmények között az egyik legfontosabb az, hogy önmagában a veszteség mérséklése vagy a profit növelése nem lehet jogszerű indoka a díjak emelésének.

Egyes vélemények szerint bizonyos bankoknak - például a kisebb hitelintézeteknek, amelyeknek fajlagosan nagyobb költség a bankkártyarendszert üzemeltetni - komoly gondot okozhat az interchange-díj csökkentése. A KDB Banknál azt sem látják kizártnak, hogy némely hitelintézet akár a kártyaüzletág megszüntetését is számításba veszi. Ebben az esetben - vélekednek a banknál - a kártyakibocsátók is koncentrálódni fognak néhány nagybankra, tehát a számuk a kártyatársaságokéhoz hasonlóan kevés lesz.

A bankok döntő része ugyanakkor úgy véli, hogy a komplex és korszerű pénzügyi szolgáltatások köre napjainkban elképzelhetetlen bankkártya-szolgáltatások nélkül, ezért nem valószínű ilyen változás. A Raiffeisen álláspontja szerint ma már nem lehet számlát vezetni kártya nélkül - számlavezetés nélkül viszont drágább a hitelezés. Más vélemények szerint a változás elindíthat egy új folyamatot is: Nyugat-Európában számos példa van arra, hogy a bankok plasztikjait professzionális kártyacégek bocsátják ki, azaz a kártyával kapcsolatos feladatokat (és költségeket) kiszervezik - tájékoztat a Napi Gazdaság.