Viszzafogják a csehek a béreket

Csehországban jócskán lassult a béremelkedés. A második negyedévben a nemzetgazdasági szinten 23 182 koronás (222 497 forint) bruttó átlagbér 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de vásárlóértéke csak 1,1 százalékkal volt nagyobb annál, jelentették a cseh statisztikai hivatalban szerdán.

Az első negyedévben a 10,2 százalékos emelkedés 2,6 százalékos reálnövekedésnek felelt meg, a tavalyi második negyedben a 7,4 százalékos számszerű többlet 4,9 százalékos reálnövekedést ért, rendre éves összehasonlításban.

Idén az első félévben átlagosan 9,1 százalékos nominális javulásból átlagosan 1,9 százalékos reálbér-emelkedés adódott, tavaly az első félévben 7,6 százalékos nominális fizetésemelkedés 5,5 százalékos reális javulást jelentett.

A reális növekedést nem csupán az infláció gyorsulása fogta vissza, hanem a központi takarékosság is. A közületeknél a második negyedévben csak 3 százalékkal volt magasabb az átlagbér, mint egy évvel azelőtt, és ez 3,6 százalékos reális csökkenést jelentett. A közszférában tavaly a második negyedben 6,1 százalékkal, azaz reálisan éppen 3,6 százalékkal emelkedett az átlagbér. A magánszektorban a második negyedévben 9,3 százalékkal magasabb volt az átlagfizetés, ez 2,3 százalékos reális emelkedésnek felelt meg. Ott a tavalyi második negyedben 7,8 százalékkal, illetve reálisan 5,3 százalékkal emelkedett az átlagfizetés, rendre az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Inflációs rekordra kamatemeléssel válaszoltak

A Cseh Nemzeti Bank legutóbb februárban emelte irányadó kamatát, a kéthetes repót, negyed százalékponttal 3,75 százalékra, közel hatéves csúcsra. Sokáig nem hagyott kétséget afelől, hogy továbbra is szigorításra hajlik az infláció miatt, a cseh korona rekord drágulása és a gazdasági növekedés lassulása azonban e hónap elejére mégis az ellenkező irányba, negyed százalékpontos kamatcsökkentésre kényszerítette a bankot, 3,50 százalékra.

Közben az infláció lassulása megállt, júliusban a tizenkét havi infláció 6,9 százalékra emelkedett a júniusi 6,7 százalékról, miután februárban, 7,5 százalékon, tízéves rekordra hágott. Mindez fényévnyire van a cseh központi bank 3 százalékos állandó céljától, plusz-mínusz 1-1 százalékpontos tűréssel. Tavalyról 2,8 százalékos, idénre 5,5 százalékos évi átlagos inflációt valószínűsít a cseh pénzügyminisztérium.

Lassuló növekedés, exportvezérelt gazdaság

Csehország hazai összterméke a második negyedévben 4,5 százalékkal, az első negyedévben még 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A cseh pénzügyminisztérium tavalyról 6,1 százalékos gazdasági növekedésre számított eredetileg, de idénre már csak 4,7 százalékosat jósol, csakúgy, mint az Európai Bizottság. Tavaly 6,6 százalékkal bővült a 2006-os, 6,4 százalékos évi átlagos ütem után.

Csehország korábban abban már utolérte a fejlett nyugatot, hogy a béremelkedés és vele a lakossági fogyasztás növekedésének üteme - habár az utóbbi gyorsabb volt a nyugat-európainál - sokáig elmaradt az exportra számító beruházások és a külkereskedelem bővülésének ütemétől, főleg a gyenge bérek miatt; ezért nőhetett korábban a GDP gyorsan, de szerény infláció mellett. Tavaly márciusban még csak 1,9 százalékos volt a tizenkét havi infláció.