Megszűntek a kamatemelési várakozások

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) változtalanul hagyja kamatait az elemzők várakozásai szerint soron következő havi kamatdöntő ülésén hétfőn - derül ki a Reuters augusztusi felméréséből. A korábbi kamatemelési várakozások eltűntek és az elemzők többsége immár ez év végére várja az első kamatcsökkentést a jövő év helyett.

A felmérésben lefelé módosultak az inflációs előrejelzések és az elemzői konszenzus szerint 2010-re a három százalékos cél közelébe csökkenhet az infláció. A vártnál valamivel jobb második negyedéves gazdasági növekedési adat ellenére az elemzők némileg csökkentették előrejelzéseiket az idei és jövő évi növekedésre.

Az elemzők egyöntetű véleménye szerint a jegybank ebben a hónapban sem változtat az alapkamaton, amely a kamatemelési sorozat májusi lezárulta óta 8,5 százalékon áll. Az augusztus 18 és 21 közt végzett felmérés 19 résztvevőjének egyöntetű volt az az előrejelzése, hogy a monetáris tanács hétfőn nem nyúl a kamatokhoz.

Az elmúlt hónapokban jelentős változás történt az előrejelzésekben. Májusban a szigorító ciklust lezáró kamatemelésre számítottak, júniusban sötétebbé vált a kép és még két emelést prognosztizált a többség, a júliusi felmérés 23 résztvevője közül azonban már csak négyen vélték úgy, hogy az MNB következő kamatlépése emelés lesz.

Augusztusra teljesen eltűntek a kamatemelési várakozások. A felmérés valamennyi résztvevője szerint a következő lépés a kamatcsavarok lazítása lesz. További változás, hogy a múlt hónapban az elemzők eggyel több, mint fele még a jövő évre várta az első kamatcsökkentést, a mostani felmérésben heten tippeltek 2009-re, tíz elemző szerint viszont a vágásra már idén sor kerül.

Már idén is lehet kamatcsökkentés

Ez a változás tükröződik az év végére vonatkozó konszenzusokban is: az alapkamatot 2008 végére a konszenzus a múlt havi 8,5 százalékkal szemben 8,38 százalékra tette, ami egy negyed százalékpontos kamatcsökkentés lehetőségét jelzi. A jövő év végére vonatkozó konszenzus 7,38 százalékról 7,13 százalékra csökkent.

A júliusi infláció és a júniusi béradatok a vártnál magasabbak voltak, az MNB hétfőn publikálandó inflációs jelentése az elemzők szerint a májusi jelentésnél optimistább képet vázolhat fel.

A forint ugyan némileg visszavonult a múlt havi rekorddöntő erősödés után, az árfolyam még mindig jóval erősebb, mint májusban, az előző inflációs jelentés publikálása idején, az olajárak pedig alacsonyabbak. Emellett a nemzetközi környezetben is jelentős változások történtek.

Az elemzők szerint akkor sem fogja elsietni a kamatcsökkentést, ha az inflációs jelentés pozitív változást hoz a kilátásokban, hiszen a forint árfolyama, az olajárak, a bérek alakulása és a jövő évi, még nem ismert adóváltozások továbbra is kockázatokat hordoznak.

Adóemelés növelheti az inflációt és a kamatot

Ha a forint nem gyengül, hanem tovább erősödik, az első kamatcsökkentés még korábban is jöhet, mint az év vége és akár nagyobb is lehet, mint negyed százalékpont - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. De ha jövőre megemelik az áfát, az persze megemeli az inflációs és kamatprognózisokat -tette hozzá.

Az inflációs prognózisok mindenesetre az elmúlt csaknem egy év emelkedő trendjét követően júliusban és augusztusban is javulást mutattak. Bár augusztusban az elemzői konszenzus szerint vélhetően nem csökken tovább az infláció a júliusi 6,7 százalékról, a jövő év végéig 3,4 százalékra szállhat le, ami háromtized százalékponttal alacsonyabb az egy hónapja vártnál.

A 2010-es éves átlagos inflációra vonatkozó új konszenzus 3,05 százalék - hajszálnyival a 3 százalékos középtávú cél felett -, ami 15 bázisponttal alacsonyabb, mint egy hónapja és 35 bázisponttal van a júniusi konszenzus alatt.

Ezzel szemben a gazdasági növekedési előrejelzések romlottak. Bár a második negyedév 2,2 százalékos éves növekedési üteme meghaladta a várakozásokat, az elemzői konszenzus az egész éves növekedésre egytized százalékponttal 2,1 százalékra, a 2009-es évre pedig kéttized százalékponttal 3 százalékra csökkent.