Gyermekrészt is örökölhet a házastárs

Januárban lép életbe az a tavaly elfogadott törvény, amely lehetővé teszi az élettársak anyakönyvi bejegyzését, megerősítve ezzel a házasságon kívül élők jogi helyzetét. A parlamenti elfogadásra váró új Polgári Törvénykönyv ezzel összhangban a házastársakéval azonos módon szabályozná a bejegyzett élettársak törvényes öröklését, és bevezetné az "egy gyermekrész" választásának lehetőségét.

Az örökléssel kapcsolatban még a nagyobb társadalmi változások sem indokolnak alapvető módosításokat, éppen ezért az új Polgári Törvénykönyv kidolgozásakor sem volt szükség nagy horderejű változtatásokra. A családi viszonyok átalakulása miatt azonban néhány ponton jelentős újdonságokat tartalmaz az új kódexnek a nyár elején a parlament elé került tervezete.

A tervezett módosítás a házastársakkal azonos módon ismeri el a bejegyzett élettársak törvényes öröklési jogát. Ez azt jelentené a gyakorlatban, hogy gyermekek (leszármazók) hiányában a regisztrált élettárs lenne az örökös, ha pedig vannak leszármazók, akkor az élettárs haszonélvezetet örökölne. Az öröklést - a házassághoz hasonlóan - ebben az esetben is a partnerrel fennálló életközösség alapozná meg. Ebből következően nem kerülhetne sor az öröklésre akkor, ha az élettárs halálakor a felek között az életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy annak visszaállítására nem is volt kilátás.

Az élettársat - bejegyzés hiányában - holtig tartó használati jog illetné meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a közösen használt szokásos berendezési és felszerelési tárgyakon, feltéve, ha közöttük az életközösség legalább tíz évig fennállt.

"Egy gyermekrészt" kaphat a partner

Az európai jogrendszerek - szemben a korábban uralkodó szemlélettel - a házastárs öröklését szinte mindenütt a gyermekek, a leszármazók öröklése elé helyezik - olvasható a törvényjavaslat igazságügyi tárca által készített indokolásában. Ennek oka abban rejlik, hogy a gyermekeknek korábban, így például a tanulmányaik folytatásához, vagy az önálló életkezdésükhöz van nagyobb szükségük a szülők anyagi támogatásra, és kevésbé szorulnak rá a hagyatékból történő részesedésre. Mire öröklésre kerül sor, addigra a gyermekek általában már megteremtették az önálló életüket, önálló egzisztenciájukat, így inkább az egyedül maradó házastársnak van szüksége nagyobb segítségre, amit a hagyatékból való részesedés megteremtésével igyekszik számos ország öröklési joga biztosítani.

Ez a szemlélet, hozzáállás nálunk még kevésbé terjedt el a közgondolkodásban, így a törvénymódosítás sem kívánja az öröklésnél a házastársat a gyermek elé helyezni - különös tekintettel arra, hogy kizárólag a jelenlegi szabályok megtartásával lehet a korábbi házasságból született gyermekek jogait garantálni. Ellenkező esetben ugyanis a gyermek a szülő hagyatékéból nem részesedhetne.

Választási lehetőség

Az igazságügyi tárca előterjesztése rámutat ugyanakkor arra, hogy az európai tendenciát igazolja az életkorok kitolódása is. Így egyre több államban alkalmazzák azt a megoldást, hogy a házastársat a gyermekekkel egy sorban törvényes örökösnek tekintik, azaz az özvegynek nem haszonélvezetet, hanem tulajdonképpen egy gyermekrészt biztosítanak. Nálunk ilyen változtatásra most sem kell számítani, egy alternatívát mégis beépítettek a javaslatba. A túlélő házastársat megillető haszonélvezeti jog továbbra is megmaradna, de hosszabb házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat esetén az özvegy választhatna a haszonélvezet és az "egy gyermekrész" megszerzése között.

Ezzel a lehetőséggel legalább tízéves házastársi vagy bejegyzett élettársi életközösség fennállása esetén lehetne élni. A túlélő házastárs, bejegyzett élettárs a hagyatéki eljárás befejeződéséig vagy ennek hiányában partnere halálától számított egy évig dönthetne. Ha a választási lehetőségével nem él, akkor haszonélvezetet örököl. Ugyanakkor lényeges szabály, hogy ha a haszonélvezetet választotta, akkor ő maga a későbbiekben már nem kezdeményezheti majd a haszonélvezet pénzbeli megváltását.