A kerület másodszor hirdeti meg nemzetközi pályázaton tartós bérbeadásra a 3,2 milliárd forintra becsült ingatlant. A parkos, ligetes terület felerészben a kerület, felerészben pedig a főváros tulajdonában van; a kertvárosi ingatlanon 34, részben védett, részben pedig elbontandó épület áll.
A korábbi, hasznosítási célú pályázat kiírását négyen vásárolták meg, ám közülük csak egy érdeklődő tett ajánlatot, az is vásárlásra, nem pedig tartós, több évtizedes bérlésre - mondta el a polgármester.
Hajdu László szerint a korábbi pályázat a meghirdetés "lélektanilag rossz" időzítése miatt nem hozta meg a várt eredményt; a kiírás ingatlanpiaci és szakmai szempontból is rossz időben jelent meg. Utalt arra, hogy az egészségügyi ellátás javítását célzó pályázat egybeesett az egészségügyet érintő tavaszi népszavazás kampányával.
A kerület az új pályázati kiírásban enyhített a fizetési feltételekben, így például a leendő beruházónak elegendő az ingatlan értékének 20-40 százalékát kifizetnie, a fennmaradó részt pedig bérleti díj formájában törlesztheti akár 50 évig.
Valódi szakmai befektetőket keresünk, nem spekulánsokat - hangoztatta Hajdu László, aki szerint reális esélye van annak, hogy a szeptember végi határidőig korrekt, az egészségügyi ellátásért is elkötelezett pályázók jelentkezzenek.
A kerület elképzelései szerint a parkosított területen egy 100-200 ágyas, "exkluzív" szolgáltatásokat is nyújtó ápolási kórház épülhetne, mellette szakrendelőkkel, nővérszállóval, sportpályákkal. A nyitott egészségügyi intézmények biztosítási forrásból, valamint az "utcáról" bejövő betegek befizetéseiből működhetne.
A polgármester azt közölte, a terület bérbeadásából befolyó pénzt a kerületi önkormányzat a fenntartásában lévő rendelők megújítására fordítaná.
Az ingatlanon 1991-ig, a szovjet hadsereg kivonulásáig katonai kórház működött. A kivonuláskor szó volt arról, hogy a szovjet csapatok térítés ellenében az intézményben hagynák a kórházi felszerelést, ám az üzlet végül nem jött létre, így csak az üres termek maradtak.
A XV. kerület és a főváros 2004 decemberében 50-50 százalékos közös tulajdonba kapta a magyar államtól a területet azzal a kikötéssel, hogy ott egészségügyi vagy szociális beruházásokat indíthatnak. A két önkormányzat közötti megállapodás értelmében a XV. kerület, Rákospalota, Pestújhely és Újpalota önkormányzata vállalta, hogy irányítja a hasznosítás folyamatát.